Aszpekták
(Adspectus vagy configurationes planetarum) a bolygók, a Nap
és Holdnak kölcsönös főállásai az állatövben. A főbbek a következők: az
együttállás (conjunctio), midőn a két égi test hosszusága egyenlő, a
szembenállás (oppositio), midőn, a hosszúságkülönbség 180°; harmadfény
(trigonálállás) 120°, négyszögfény (quadratura) 90°, hatodfény (sextilis állás)
60° hosszúságkülönbséggel. Az asztronomiában általánosan csak az első kettő, de
a Hold elméletével összefüggő jelenségeknél még a quadratura is fontos. A többi
A., melyeknek számát a középkor még tetemesen fokozta, csak az asztrologiában
szerepelnek. Innen van, hogy az A. még a naptárakban itt-ott szerepelnek; igy
pl. Jupiter és Saturnus negyedfényét jelenti; a Holdnál ellenben a jelt el
szokás hagyni, úgy hogy a Hold és Jupiter harmmadfényét teszi. A Hold A: i a
napra vonatkozólag más neveket is viselnek; igy az oppozició a tele hold, a
konjunkció az újhold, a quadraturák az első és utolsó negyed időpillanata. Az
asztrologiában a különböző A. más-más jelentőséggel és értékkel birnak; igy
Jupiter és Saturnus együttállása a nagy konjunkció, s ha a kos jegyében áll be,
a legnagyobb konjunkció nevét viseli.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|