Aszpekták

(Adspectus vagy configurationes planetarum) a bolygók, a Nap és Holdnak kölcsönös főállásai az állatövben. A főbbek a következők: az együttállás (conjunctio), midőn a két égi test hosszusága egyenlő, a szembenállás (oppositio), midőn, a hosszúságkülönbség 180°; harmadfény (trigonálállás) 120°, négyszögfény (quadratura) 90°, hatodfény (sextilis állás) 60° hosszúságkülönbséggel. Az asztronomiában általánosan csak az első kettő, de a Hold elméletével összefüggő jelenségeknél még a quadratura is fontos. A többi A., melyeknek számát a középkor még tetemesen fokozta, csak az asztrologiában szerepelnek. Innen van, hogy az A. még a naptárakban itt-ott szerepelnek; igy pl. Jupiter és Saturnus negyedfényét jelenti; a Holdnál ellenben a jelt el szokás hagyni, úgy hogy a Hold és Jupiter harmmadfényét teszi. A Hold A: i a napra vonatkozólag más neveket is viselnek; igy az oppozició a tele hold, a konjunkció az újhold, a quadraturák az első és utolsó negyed időpillanata. Az asztrologiában a különböző A. más-más jelentőséggel és értékkel birnak; igy Jupiter és Saturnus együttállása a nagy konjunkció, s ha a kos jegyében áll be, a legnagyobb konjunkció nevét viseli.

Forrás: Pallas Nagylexikon