Asztalos
1. György, ev. ref. lelkész, szül. Nagy-Károlyban 1822 okt.
28. Tanult eleinte szülővárosában, 1837-től pedig Debrecenben. 1846.
NagyKárolyba ment segédlelkésznek, a következő évben rendessé választatott
ugyan, de csak nyugalomban volt elődének halála után, 1850. foglalhatta el
állomását. 1859. egyházmegyei főjegyzővé s egy év mulva esperessé választatott;.
e hivataláról azonban később lemondott. A közpapok mozgalmának egyik vezére
volt. Különböző lapokban számos dolgozatát közölte. Megirta a nagykárolyi ref.
egyház és város történetét (1863. 1892).
2. A. Pál, 1848. évi országgyülési követ, egyike Kossuth
leglelkesebb párthiveinek, szül. 1796-ban, előkelő mármarosmegyei családnak
volt ivadéka. Kossuth teljhatalmú kormánybiztosnak küldte Erdélybe, hol 1849
márc. 11-én meghalt. Öccse, Sándor, szül. 1823 május 5., megh. párbajban
Genfben 1857 febr. 17.-as 1849 február 8-iki aradi csatának volt hőse. Kezébe
ragadván a 29. zászlóalj zászlóját, visszavezette a városba a már-már
megfutamodó hadat és elűzte a vár felmentésére jött szerbeket és a temesvári
őrséget. Horváth Mih., Függetl. harc tört. II. 335-36. 1.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|