Asztorabad

(Aszterabad, Asztarbad) tartomány persa területen, a Kaspi-tenger déli partján. Határai: É-on az A: i tengeröböl s a turkomán-sivatag, délen az Elburz-hegység, nyugaton Mazenderan kiterjedése 14500 km², lakóinak száma 80,000, hat járásra oszlik, 189 faluval, melyek közül egy sem tünik ki jólét vagy ipar által. A kerület különben bővelkedik erdőségekben; a Parrotia persica, Pterocarya caucasia, Quercus castaneafolia óriási példányai borítják a hegyek lejtőit s a szőllőtő vadon tenyészik. Az égalj nedves és egészségtelen; számos patak ömlik. a tengerbe. A lakosok részint szuniták, részint siiták, kevéssé tetterősek a gudarok kivételével, mely néptörzset a persák gyülölnek s mely a földet műveli, állattenyésztést, selyemtermelést folytat, és sok gyümölcsöt is szárít. A tartomány az útak hiánya miatt nehezen hozzáférhető; nyáron a homokos folyómedrek szolgálnak útakul; a XVII. században Abbasz sahtól épített nagyszerü országút föl van dúlva négyszögletes köveit épületekhez hurcolták el. A turkomanok betörései, mióta az orosz hatalom az Atrekig ér, csaknem egészen megszüntek. A. város a Kaspi-tengerhez közel a tenger szine fölött 116 méter magasságban fekszik, sűrü erdővel takart hegyhátnak alján. A jelenleg Persiában uralkodó Kadsar királyi családnak törzshelye, 1350 háza, 395 áruhelye és 47 mecsetje van; egykori megerősítései romokban hevernek. Két nagy kereskedelmi útnak eredő pontján feküdvén, A. hajdan élénk kereskedelmet folytatott és még 1808-ban 15,000 család lakott benne; lakóinak száma ma 10,000, némelyek szerint csak 5000. A kereskedelem csupán a kerület termelvényeinek eladására szorítkozik; a tartomány fő kiviteli helye Gesz, egy 1200 lak. számláló falu, A.-tól nyugatra, a Kaspi-tengertől 4 km. távolságra, hol az oroszok 1844-ben alapítottak piacot. L. Melgunov: A Kaspi-tengernek déli partja (Pétervár, 1862).

Forrás: Pallas Nagylexikon