Asztorabad
(Aszterabad, Asztarbad) tartomány persa területen, a
Kaspi-tenger déli partján. Határai: É-on az A: i tengeröböl s a
turkomán-sivatag, délen az Elburz-hegység, nyugaton Mazenderan kiterjedése
14500 km2, lakóinak száma 80,000, hat járásra oszlik, 189 faluval,
melyek közül egy sem tünik ki jólét vagy ipar által. A kerület különben
bővelkedik erdőségekben; a Parrotia persica, Pterocarya caucasia, Quercus
castaneafolia óriási példányai borítják a hegyek lejtőit s a szőllőtő vadon
tenyészik. Az égalj nedves és egészségtelen; számos patak ömlik. a tengerbe. A
lakosok részint szuniták, részint siiták, kevéssé tetterősek a gudarok
kivételével, mely néptörzset a persák gyülölnek s mely a földet műveli,
állattenyésztést, selyemtermelést folytat, és sok gyümölcsöt is szárít. A
tartomány az útak hiánya miatt nehezen hozzáférhető; nyáron a homokos
folyómedrek szolgálnak útakul; a XVII. században Abbasz sahtól épített
nagyszerü országút föl van dúlva négyszögletes köveit épületekhez hurcolták el.
A turkomanok betörései, mióta az orosz hatalom az Atrekig ér, csaknem egészen
megszüntek. A. város a Kaspi-tengerhez közel a tenger szine fölött 116 méter
magasságban fekszik, sűrü erdővel takart hegyhátnak alján. A jelenleg Persiában
uralkodó Kadsar királyi családnak törzshelye, 1350 háza, 395 áruhelye és 47
mecsetje van; egykori megerősítései romokban hevernek. Két nagy kereskedelmi
útnak eredő pontján feküdvén, A. hajdan élénk kereskedelmet folytatott és még
1808-ban 15,000 család lakott benne; lakóinak száma ma 10,000, némelyek szerint
csak 5000. A kereskedelem csupán a kerület termelvényeinek eladására
szorítkozik; a tartomány fő kiviteli helye Gesz, egy 1200 lak. számláló falu,
A.-tól nyugatra, a Kaspi-tengertől 4 km. távolságra, hol az oroszok 1844-ben
alapítottak piacot. L. Melgunov: A Kaspi-tengernek déli partja (Pétervár,
1862).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|