Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Asztrakán... ----

Magyar Magyar Német Német
Asztrakán... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Asztrakán

1. nagy kiterjedésű kormányzóság európai Oroszország délkeleti szélén, a Kaspi-tenger és az Alsó-Volga körül. Területét 208,158 km2-re becsülik. Ez az óriási terület azonban nagyobbára műveletlen pusztákból áll, melyeket a Volga két részre oszt; a nyugatiak a tulajdonképi asztrakháni steppék, a keletiek pedig az asztrakháni kirgiz-steppék. A talajt mindenfelé sóstartalmu agyag és tengeri iszap alkotja, ami megművelését csaknem lehetetlenné teszi; a felületen számos olyan kagyló maradéka van, aminő kagylók a Kaspi-tengerben maig is élnek; hozzá számítva ehhez ama sok sós tavat, amelyeket mindenfelé elszórva találni, kétségtelen, hogy e steppék nagy része egykoron tengerfenék volt. A sós tavak közt az Elton és a Baszkuncsak annyi sót szolgáltat, amennyivel az egész orosz birodalmat el lehet latni. Főfolyó a Volga, 500 km. hosszuságban, Caricintől kezdve, annak egyik ága, az Aktuba halad vele egyközűen; mindketten valami 72 ágra oszlanak és óriási deltát alkotnak, melynek alapja 128 km.; a delta szigeteit áradáskor a folyó rendesen elönti. A deltában négy főágat különböztetnek meg: a Buzán-t, a Boldá-t, a Kutum-ot és a Carevá-t. Az éghajlat mérsékelt, de egészen kontinentális. A téli hideg kemény (36°-ra is leszáll a hőmérő), de rövid tartamú; nyáron 35° is van az árnyékban; a forgó szelek és sáskák valódi csapásai e vidéknek; az éghajlat egyébként nem egészségtelen. A talaj terméketlenségénél fogva a buzát és rozsot A.-nak részben a szomszéd kormányzóságok szolgáltatják; e helyett bőven teremnek a gyümölcsfélék: narancs, barack, füge és dinnye; az A: i szőllőt Oroszország minden részébe elviszik. A lovak nagy számmal vannak és kitünő fajúak; tenyésztenek azonkivűl kétpúpú tevét, szarvasmarhát, juhokat is; a vadállatok közül farkasok, rókák, vaddisznók s kigyók élnek itt nagy számmal. A halászat a Volgában jövedelmező, a tokhal tojásaiból készítik a kaviárt. A lakosok [(1889) 856,460] oroszokon kivül kozákok, tatárok, kalmükok, kirgizek; csekélyebb számban örmények, csuvaszok, cseremiszek, bokharaiak, turkománok. Az A.-i kozákok (l. o.) a Volga mindkét partján laknak, hetvenkét kerületben. A kalmukok nomád népsége, mintegy 120,000 lélek a nyugati Volga-steppén él. Az asztrakáni tatárok jobbara sátrakban laknak s nomád életet folytatnak. Csak kevesen, mintegy nyolcezer család lakik városokban s falvakban. Az asztrakáni kirgizek száma mintegy 169 000, kik 60,000 km2 területen élnek. A lakosok fele a görög-katolikus egyházhoz a másik fele különböző keresztény egyházakhoz s a mohammedánokhoz tartozik sőt vannak közöttük tűzimádók, Brama és Buddha követői. Lakóhelyüknek csupán husz száztólija termékeny, a többi terméketlen. Földművelés kevéssé fejlődött de annál virágzóbb az állattenyésztés. A partlakók halászatból élnek, s roppant mennyiségü halat szállítanak a nizsni-novgorodi piacra. Évenként körülbelül ötven millió kilogramm halat, nyolc millió rubel értékben hoznak a kereskedésbe. Az ipar még fejletlen, csupán pamut- és bőr-, csekélyebb mértékben selyemáruk készítésére szortíkozik. A kormányzóság öt kerületre oszlik; ezek: A. Krasznoijárszk, Jenotajevszk, Csernojárszk és Carv. A. nagy része 1554-ben került orosz uralom alá.

2. A. város, az ugyanily nevü kormányzóság főhelye; a Volga deltájának felső részében, a főág balpartján, részben hegyes, részben sik és mocsáros szigeten, a Dolgoj Osztrovon (hosszú sziget) épült; Ny-ról K felé terjed; csatorna szeli keresztül: három főrészből áll; ezek: a Kreml, amelyet most romban heverő falak környékeznek, a Bjelojgorod, felső város és a Szloboda, a külvárosok. A Kremlben vannak: a Nagy Péter kora. ból való székesegyház, a püspöki palota és a kaszárnya; a Bjelojgrodban a bazárok és egyéb kormányzósági épületek; a külvárosok nagyobbára I alacsony, rozoga fakunyhókból állanak. A. általában szabalytalanúl épült, csak részben van kövezve és ennek következtében időnként nagyon sáros; A. város és környéke állandó kolera-fészek, Innen látogatta meg a kolera 1892-ben is Európát, A Volgának nincs ott esése, kiárad jobbra-balra. mindenütt bűz és szemét-lerakodások. Ehhez hozzájárul a sok rothadásnak indult hal. Ivóvíz nincs, csatornázás sincs. Kikötőjébe mélyebb járatú hajók csak akkor juthatnak be, ha a déli szelek a vizet megdagasztják, ennek dacára a Volga alsó mentén fekvő vidékekre, Persiára, Turkesztánra nézve rendkivül fontos kereskedelmi hely; a hajói úgy a Volga mentén, valamint a Kaspi-tenger mellett fekvő kikötőket sűrün látogatják. Vásárain és bazárjaiban mindenfelől sok ember fordul meg. A lakosság (1888) 73,710, rendkivűl tarka: oroszokból, örményekből, tatárokból, persákból áll. Az ipar hajóépítéssel, faggyu- és szappankészítéssel és az állati bőrök kikészítésével foglalkozik. Rendkivül fontos még a halászat. Fekvésénél fogva A. az orosz Kaspi-tengeri hajóhad admiralitásának székhelye. A.-t már a XIII. és XIV. században Torgikán név alatt említik az arab irók mint az indiai áruk rakodó helyét. Timur 1395-ben földulta; 1475-ben már ujra fontos kereskedelmi hely; 1554-ben IV. Vaszilyevics Iván cár foglalta el.

Asztrakán, finom birkabőrök, vagy plüs-szerü szövetek, birkabőr utánzatként készülnek. Asztrakáni kozákok, a Volga alsó részén szét szórt gyarmatokban lakó kozákok; katonailag a kazáni hadparancsnoksághoz tartoznak, közigazgatási tekintetben pedig az asztrakáni kormányzó és saját atamanjaik hatósága alá. Mintegy 30,000-en vannak. Háboru idején 3 lovas ezredet adnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is