Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Asztrik... ----

Magyar Magyar Német Német
Asztrik... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Asztrik

kalocsai érsek. (Hazájában, Szászhonban Otrik, a cseheknél Radla, mint szerzetes Anastasius.) Eredetére szász, először mint a magdeburgi szt. Móric-klastrom iskolájának mesterével találkozunk vele. Tanítványai közé tartozott szt. Adalbert is, később prágai püspök: A. II. Ottó császár (976-ban) udvarába jutott, miután pedig Ottó 983-ban meghalt, a már prágai érsek Adalberthez költözött; midőn pedig Adalbert Géza magyar vezér kérelmére 994-ben Esztergomba jött, hogy fiát Vajkot és a fejedelmi család többi tagjait s több másokat megkereszteltessen, A. is püspökével jött, hogy azután Géza kívánságára itt maradjon, mint a magyarok apostola. Szerzetestársai Pannonhegyen kolostort építettek számára ennek apátjává lőn. Géza vezér 997-ben elhunyt s utódjára Istvánra várt a nagy feladat: befejezni a magyarok térítésének művét, a keresztény egyházak szervezését Magyarországon. Mindebben leghőbb és legbölcsebb tanácsadója A. volt, egyaránt jártas az egyházi és a politikai tudományokban. Ez az oka annak is, hogy István őt küldte II. Szilveszter pápához királyi koronáért, és egyházi intézkedéseinek megerősítéseért. A. fényesen oldotta meg feladatát; a pápa megküldte a kért koronát Istvánnak s neki egyuttal oly hatalmat adott, mely csakugyan páratlan. «Megengedjük, igy szól a felhatalmazó bulla, hogy amint téged és utódaidat az isteni kegyelem oktatni fog, országod egyházait helyettünk és utódaink helyett intézhessétek és rendelhessétek.» 1005-től A. helyettese volt a beteg Domonkos, szerzetesi nevén Sebestyén esztergomi érseknek, mely alkalommal érseki köpenyt is kapott a pápától. István megbízásából résztvett a II. Henrik által tartott zsinaton is, a majnai Frankfurtban (1007). Az is bizonyos, hogy Istvánnak nemcsak egyházi ügyekben hanem az ország rendezésében és törvények alkotásában is jobbkeze volt. Élete végéről nem vagyunk tájékozva. A magyar történelem egyik legnagyobb, legérdemesebb alakja.

Újabban dr. Karácsonyi János (Századok, 1892. évf. Kik voltak az első érsekek?) megtámadta e közkeletü felfogást, mely Hartvik püspöknek, Szt: István életírójának tekintélyén nyugszik. Szerinte Radla, szerzetesi nevén Anastasius pannonhalmi apát és esztergomi érsek volt; A. ellenben a pécsváradi monostor első apátja s utóbb kalocsai érsek. Ily képen mindaz, amit Hartvick püspök s az ő tekintélyére támaszkodva történetirásunk máig A.-ról elbeszél, Anastasiusra vonatkozik, aki nem egy személy A.-kal s vele össze nem téveszthető. Karácsonyi János e föltevését azonban történetirásunk még nem döntötte s nem fogadta el.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is