Asztrik
kalocsai érsek. (Hazájában, Szászhonban Otrik, a cseheknél
Radla, mint szerzetes Anastasius.) Eredetére szász, először mint a magdeburgi
szt. Móric-klastrom iskolájának mesterével találkozunk vele. Tanítványai közé
tartozott szt. Adalbert is, később prágai püspök: A. II. Ottó császár (976-ban)
udvarába jutott, miután pedig Ottó 983-ban meghalt, a már prágai érsek
Adalberthez költözött; midőn pedig Adalbert Géza magyar vezér kérelmére 994-ben
Esztergomba jött, hogy fiát Vajkot és a fejedelmi család többi tagjait s több
másokat megkereszteltessen, A. is püspökével jött, hogy azután Géza kívánságára
itt maradjon, mint a magyarok apostola. Szerzetestársai Pannonhegyen kolostort
építettek számára ennek apátjává lőn. Géza vezér 997-ben elhunyt s utódjára Istvánra
várt a nagy feladat: befejezni a magyarok térítésének művét, a keresztény
egyházak szervezését Magyarországon. Mindebben leghőbb és legbölcsebb
tanácsadója A. volt, egyaránt jártas az egyházi és a politikai tudományokban.
Ez az oka annak is, hogy István őt küldte II. Szilveszter pápához királyi
koronáért, és egyházi intézkedéseinek megerősítéseért. A. fényesen oldotta meg
feladatát; a pápa megküldte a kért koronát Istvánnak s neki egyuttal oly
hatalmat adott, mely csakugyan páratlan. «Megengedjük, igy szól a felhatalmazó
bulla, hogy amint téged és utódaidat az isteni kegyelem oktatni fog, országod
egyházait helyettünk és utódaink helyett intézhessétek és rendelhessétek.»
1005-től A. helyettese volt a beteg Domonkos, szerzetesi nevén Sebestyén
esztergomi érseknek, mely alkalommal érseki köpenyt is kapott a pápától. István
megbízásából résztvett a II. Henrik által tartott zsinaton is, a majnai
Frankfurtban (1007). Az is bizonyos, hogy Istvánnak nemcsak egyházi ügyekben
hanem az ország rendezésében és törvények alkotásában is jobbkeze volt. Élete
végéről nem vagyunk tájékozva. A magyar történelem egyik legnagyobb,
legérdemesebb alakja.
Újabban dr. Karácsonyi János (Századok, 1892. évf. Kik
voltak az első érsekek?) megtámadta e közkeletü felfogást, mely Hartvik
püspöknek, Szt: István életírójának tekintélyén nyugszik. Szerinte Radla,
szerzetesi nevén Anastasius pannonhalmi apát és esztergomi érsek volt; A.
ellenben a pécsváradi monostor első apátja s utóbb kalocsai érsek. Ily képen
mindaz, amit Hartvick püspök s az ő tekintélyére támaszkodva történetirásunk
máig A.-ról elbeszél, Anastasiusra vonatkozik, aki nem egy személy A.-kal s
vele össze nem téveszthető. Karácsonyi János e föltevését azonban
történetirásunk még nem döntötte s nem fogadta el.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|