Asztrofotométria
(gör.), a csillagok fényének meghatározása, melynek elméleti
alapelveit legelőször is Lambert fejtette ki Photometria címü munkájában;
azonban a fénymérés gyakorlati kivitele a legutóbbi időkig legyőzhetetlen
akadályokba ütközött. Herschel (John) egy új műszert szerkesztett, melyet ő
asztrométernek nevezett el amely azonban annyi hiányt mutatott fel, hogy
alkalmazása általánosabban nem terjedt el. Nemkülönben Arago terveit sem
lehetett gyakorlatilag megvalósítani. Steinheil (C. A.) egy új fotométert
szerkesztett, amelyet prizmás fotométernek nevezett; ennek elve, hogy a
csillagok pontszerű képét korongokká szélesztette ki, s igy egymásmellé
helyezett kétfényes felületet hasonlított össze egymással. A megfigyelés
azonban Steinheil műszerével is rendkívüli nehézségekkel járt, s ilyformán ez
épp úgy mint Schmerd fotométerje soha sem vált népszerűvé. A legtökéletesebb
ilyen műszer a Zöllner-féle asztrofotométer, melynek segítségével a csillagokat
mesterséges fényforrással előidézett csillagokkal lehet összehasonlítani. E
mesterséges csillagok intenzitását polarizáció által kellőleg s mérhetőleg
változtatni lehet, nemkülönben a színét is a megfigyelendő csillagéval
hasonlóvá lehet tenni. A Zöllner műszerével tett megfigyelések olvashatók:
Zöllner, Grundzüge einer allgemeinen Photometrie des Himmels (1861) és
Photometrische Untersuchungen (1865) cimü műveiben. Pickering Cambridgeben egy
meridiánfotométert szerkesztett, melynél minden csillagot a sarkcsillaggal
hasonlít össze. P. már egy szép fotométriai csillagkatalógust bocsátott
nyilvánosság elé. Pritchard oxfordi csillagász pedig az Uranometria Oxoniensist
az ékfotométerjével észlelt adatokból állította össze, l. Asztrofotométer.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|