Atalik Ghazi

a.m. «a hit védője». Ezt a címet Mohammed Jakub uzbek vette föl, midőn Buzuruk khán helyébe Dsiti-Sahar (Keleti Turkesztán) khánjává kiáltották ki (1865). Országát, mely addig khinai terület volt, Északon a Thian-San, nyugaton a Pamir és Bolor fensíkjai, délen a Karakorum és Küenlüen határolják. Körülbelül 5-600 km. szélességű és 750 km. hosszúságú terület az, melyen azonban csak valami 600,000 ember lakik. A. alacsony származású s mint vitéz katona először is az oroszok ellen viselt harcokban tünt ki (Kasgár bevétele). Hatalma országa belsejében szilárd. Mint muzulmán szigoruan ragaszkodik a koránhoz. Az európaiak irányában általában gyanakodó, Oroszország irányában pedig ellenséges indulatú. V. ö. Shaw, Utazás Tatárországban stb. művét, mely A. Ghazi életéről, tevékenységéről és az oroszok irányában folytatott politikájáról szól. Megjelent Jénában 1872. Petermanns Geographische Mittheilungen. 1871.

Forrás: Pallas Nagylexikon