Atalik Ghazi
a.m. «a hit védője». Ezt a címet Mohammed Jakub uzbek vette
föl, midőn Buzuruk khán helyébe Dsiti-Sahar (Keleti Turkesztán) khánjává
kiáltották ki (1865). Országát, mely addig khinai terület volt, Északon a
Thian-San, nyugaton a Pamir és Bolor fensíkjai, délen a Karakorum és Küenlüen
határolják. Körülbelül 5-600 km. szélességű és 750 km. hosszúságú terület az,
melyen azonban csak valami 600,000 ember lakik. A. alacsony származású s mint
vitéz katona először is az oroszok ellen viselt harcokban tünt ki (Kasgár
bevétele). Hatalma országa belsejében szilárd. Mint muzulmán szigoruan
ragaszkodik a koránhoz. Az európaiak irányában általában gyanakodó, Oroszország
irányában pedig ellenséges indulatú. V. ö. Shaw, Utazás Tatárországban stb.
művét, mely A. Ghazi életéről, tevékenységéről és az oroszok irányában
folytatott politikájáról szól. Megjelent Jénában 1872. Petermanns Geographische
Mittheilungen. 1871.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|