Ataulf
a nyugati gótok királya, sógorának Alariknak utóda.
Uralkodott 410-115. Heves szerelemre gyuladt Placidia, Honorius császár nővére
iránt, ki 409-ben a gótok foglya lett. Ez okból és mert belátta, hogy a gót nép
műveletlensége és vadsága miatt nem képes országok alapítására, a császárral
412-ben kibékült és vele oly szerződést kötött, melynek értelmében mint római
fővezér Gallia visszafoglalására vállalkozott. A. déli Galliába tört, a germán
kalandorokat csakugyan kiűzte, 414-ben egybekelt Placidiával s Hispania ellen
is intézett szerencsés támadást. Eközben azonban egy Dubios nevű katona
magánbosszúból Barcelonában megölte (415 aug.). Placidiától született fia már
korán meghalt. Első házasságából származott gyermekeit pedig a bitorló Segerich
ölte meg. L. Aschbach, Dahn és Wietersheim műveit. Rosenstein, Gesch. des
Westgotenreichs in Gallien. Allg. Deutsche Biogr. I. 630.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|