Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Athenaeum... ----

Magyar Magyar Német Német
Athenaeum... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Athenaeum

(gör.), 1. minden,  Athéné istennőnek szentelt hely; 2. Athéné tisztéletére épitett templom, milyen több volt. Legnevezetesebbek: az athéni, hol tudósok és költők szokták volt munkáikat felolvasni, és a római, melyet Hadrianus császár hosszú keleti utazásából visszatérve (133-136.) építtetett; benne ugyancsak költők és tudósok tartottak felolvasásokat s emellett nyilvános tanítási hely volt költésgre és szónoklásra készülők számára a legelőkelőbb tanítók vezetése alatt. 3. A. tudományos. intézetek, társulatok, irodalmi vállalatok elnevezése; ilyen nálunk az Athenaeum hirlap- és könyvkiadó vállalat (l. lejebb). A. tudományos iratoknak, különösen folyóiratoknak címe. Legkitünőbb a Londonban e cím alatt megjelenő s 1827. alapitott irodalmi, művészeti és tudományos heti közlöny.

Igen nevezetes irodalmunk történetében a Vörösmartytól 1837. Bajzával és Schedellel (Toldy) közösen alapított Athenaeum címü folyóirat, mely, korának legtehetségesebb iróit, egyesitette s a magyar szellemi élet fejlődésére nagy hatással volt. Ebben közölték Bajza és Toldy kritikáikat, Vörösmary szinházi, dramaturgiai dolgozatait; itt lépett fel először Tompa és Petőfi s ebbe irták később is költeményeik jó részét 1843-ig, mikor a lap megszünt. (L. Ferenczy J. Magyar Hirlapirodalom története. Bpest 1887.) Ujabban Beöthy Zsolt szerkesztett ily cimü társadalmi, politikai, irodalmi és művészeti hetilapot (1873-74, 8 köt.). Ez a címe a magyar tud. akadémia új filozfiai folyóiratának is; megindult 1892.

A. irodalmi és nyomdai részvénytársulat. Magyarország egyik legnagyobb könyvkiadó-vállalata. Alapíttatott 1868 október 1-én az Emich Gusztáv-féle könyvgyomda és kiadóvállalat megvételével. Az Athenaeum vezetése a megalakuláskor Osterlamm Károly vezérigazgató és egy nagyobb választmány kezében volt. A vezetést Osterlamm halála után 1872-ben Vérei József vette át, 1891 márc. havában pedig Emich Gusztáv, az A. alapítojának fia. Az A. vállalatai: l. Könyvnyomda. Az 1848-ban alapított Eisenfels-féle nyomdából keletkezett. Ez a nyomda, mely kezdetben az Uri-utcában, majd a Zöldkert-utcában, a jelenlegi Pesti Hazai Első Tak. Pénzt. épülete helyén működött, csak akkor jutott nagyobb tekintélyre, midőn Emich Gusztáv. ki ismereteit Párisban Raymondnál, később Bécsben szerezte volt, 1850-ben társúl belépett, s 1852-től kezdve saját neve alatt folytatta a vállalatot, már 1842-ben alapított könyvkereskedésével összekapcsolta és könyv- és lap-kiadások által az akkori politikai és társadalmi élet tényezőjévé emelte. 2. Hirlaposztály, mely a következő lapok kiadását kezeli: Pesti Napló (alapíttatott még Emich G. idejében 1850-ben, mely azonban 1892 dec. 18. óta ifj. Ábrányi Kornél szerkesztő saját kiadásában jelenik meg), Nemzet (alap. 1881), Budapesti Közlöny (alap. 1867), Fővárosi Lapok (alap. 1863), Borsszem Jankó (alap. 1867), Magyar Bazár (alap. 1865) és Kis Lap (alap: 1871). 3. Könyvkiadóhivatal: 1842-ben alapíttatott Emich Gusztáv által, akkori könyvkereskedése mellett, mely az úri-utcai Teleky-házban volt s a szabadságharcot megelőző mozgalmas években a liberális politikai vezérférfiak gyűlőhelyét képezte. Itt jelentek meg a szabadságharc alatt érvényes honvédségi különféle utasítások, Petőfi első kiadásai, Márk krónikájának színes képekkel díszített kiadása, Kossuth iratai stb. 4. Betüöntöde, mely főleg az A. nyomdájában szükségelt betük és tömöntvények előállításával foglalkozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is