Athénáis
bizanci császárné. szül. Kr. u. 400 körül Athénben. megh.
460. Atyja, Leontinos rétor akadémiai tanár volt, kinék halála után az épp oly
ragyogó szépségü mint nagytehetségü, de pogány légkörben felnevelt leány, (ki
Homérost s Sophoklést könyv nélkül tudta), örökségi ügyben Konstantinápolyba
indult, hol Augusta Pulcheria, II. Theodozios gyámoltalan császárnak erélyes s
eszes nővére annyira megkedvelte. hogy őt fitestvérének feleségeül kiszemelte.
A császár kérelmére, ki azonnal szerelemre gyúlt a ritka szellemü görög nő
iránt, A. keresztény hitre tért át és a keresztségben az Eudokia nevet kapta.
Az esküvőt 421-ben tartották meg. A. családi életéről keveset tudunk; egy
leánya született, Eudokia, ki azután 437-ben III. Valentinianus nyugatrómai császár
nejévé lett. A. buzgó kereszténnyé lett, sőt 437-ben Jeruzsálembe zarándokolt.
Visszatérése óta azonban csillaga gyorsan hanyatlott. Előbb sógornőjével
hasonlott meg, azután féltékeny ferje szakított vele, ki azzal gyanusította,
hogy Paulinos miniszterrel szerelmi viszonyt folytat. A császár Paulinost
kivégeztette, A.-t pedig Jeruzsálembe küldte számkivetésbe (442 és 446 között).
Utolsó éveit csak az imádság és a filozofia tettek törhetővé. Férje meghalt
anélkül, hogy vele kibékült volna, vejét megölték, leányát a vandal király
Rómából elhurcolta és arra kényszerítette hogy nejévé leeyen.
E csapások súlya alatt A.- megtört és csakis teologiai
vitákban, nevezetesen a monofizita tanokban talált vigaszt. A. az
irodalomtörténet terén is vívott ki hírnevet. Fenmaradt egy részlet Cyprianus
és Justina hőskölteményéből, melyet először Bandini Firenzeben a Graecae
Eccles. Veter. Fragm. gyüjtemény I. köteteben közzé is tett. A. életét és
korának történetét megírta vonzóan Gregorovius (Athenáis. Geschichte einer byzantinischen
Kaiserin l. kiad. 1882. V. ö. a Budapesti Szemle 32. kötetét 1882. 156 l.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|