Átkelés
hegységen, folyón, tavon v. tengeren való áthaladás. Egész
hadseregeknek hegységeken való átkelésekor tekintetbe kell venni az átkelésre
igénybe veendő utak minőségén kivül, az azok közti terepnek járhatóságát, az
utközben fekvő helységek által nyujtható segélyforrásokat, a táborozásra
alkalmas terepeket, valamint az átkelés alatt a helyszinen található viz, fa,
széna stb.-nek minőségét és mennyiségét, végre a hegység meteoroiogiai
sajátságait és a lakosság barátságos v. ellenséges indulatát. Vizeken való
Á.-re harcászati és műszaki intézkedések szükségesek. Harcászatilag az
ellenséget az átkelésre kiszemelt helyiség felől tüntetésekkel bizonytalanságba
v. tévedésbe ejtjük s ha ez nem sikerült, akkor oly helyen kelünk át a vizen,
ahol az innenső partrról működő tüzérségünkkel és puskatüzelésünkkel az
ellenséget az A.-i ponttól elüthetjük, s ahol az, eleinte átszállított kevés
csapat rögtön könnyen megvédhető tereprészeket talál, amelyekben addig
tarthatja magát mig erősbítések jöhetnek segítségére. Műszakilag a vizeken való
Á.-re v. hadi hidak s ezek hajói, v. a vidéken összeszedett hajók v. végre az
ezekből s a környéken talált gerendákból, hordókból stb.-ből készített hidak
használtatnak. Az átkelés műszaki előkészítésekor tekintetbe kell venni a
folyó, tó v. tenger fizikai viszonyait és a meteorologiai tünemények által reá
gyakorolt befolyást. Az Á. előkészítese alatt és után végre mindazon munkák is
végrehajtatnak amelyekkel visszavonulás esetén a veszteségek lehető legkisebb
mérvre szállíthaták le. A vizeken való átkelések műszaki munkáit azelőtt külön
csapatok: a hidászok (pontonniers), jelenleg az utászok v. a műszaki (genie)
csapatok hajtják végre. Az Á.-re szükséges, szekereken szállítható híd- és
hajókészlet leirását, l. Hadihid.
Á. a távirdánál. Ahol hazánkban a folyam viszonyok lehetővé
teszik, az átfeszítés helyett az átkelés kábelek segítségével történik. Kábel
Á.-ek vannak hazánkban a Dunán Gombos és Erdőd, Zimony és Pancsova a Tiszán
Csongrád és Szentes Ókanizsa és Törökkanizsa Óbecse és TörökBecse között, a
Száván Ó-Gradiska és Berbir, a Dráván Barcs és Verőce közt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|