Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Atlanti oce... ----

Magyar Magyar Német Német
Atlanti oce... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Atlanti oceán

A világ tengerek egyike az ó-világ s Amerika partjai közt.

Alakja, határai, nagysága.

Alakja általában kanyargós, óriási völgyhöz hasonlít, amelyben a kontinensek kiálló részeinek az ellenkező oldalon hasonló öblök felelnek meg. Határaiul sokan a két sarkkört tekintik; a kontinensek elhelyezkedését tekintve, Északon csakugyan a sarkkör alatt közeledik egymáshoz jobban két kontinens, azonkivül itt fekszik Izland szigete is, itt tehát a sarkkör természetes határ; ellenben délen az a vonal tekintendő természetes határul, amely Afrika és Dél-Amerika végső pontjait, a Jó-Reménység-fokot a Hoorn-fokkal köti össze; ez az 50. sz. kör. Hossza eszerint 13,335 km. Szélessége legnagyobb a 20° alatt; itt 9000 km.-t tesz ki, legkisebb Norvégia és Grönland között: 1445 km., a Jó-Reménység és Hoorn-fok. közt: 7225 km., Sáo-Roca-fok és Guinea közt 3100 km., New-York és Liverpool közt 5605 km. Az egyenlítő vagy még inkább a Sáo-Roca és Guineát összekötő vonal két medencére osztja; északira és délire. Amannak partjai szakadozottak, öblökben és szigetekben gazdagok. Itt van: Labrador, UjSkócia, Florida, Jukatán; nyugaton, Skandinávia, Jylland, Jütland és a Pironeusi-félsziget; itt vannak Island, Grönland, Uj-Foundland, az Antillák, Madeira, az Azorok, a Verde-foki és a Brit-szigetek; itt vannak a nagy öblök: s Hudson a Szt-Lőrinc, a Mexikói, a Karibi, az északi-, a Balti, a Balni, a Finn, a Rigai-öblök és tengerek, a La-Manche, a Biscayai öböl s végill a Földközi-tenger a maga számos ágával. A déli medencében ellenben a partok mindenütt szakadatlan vonalokban huzódnak el: egyedüli nagyobb öböl a Guineai; a szigetek is gyérek; eltekintve a Guineal-öbölben levő kisebb szigetcsoporttól, csak egyes sziklák emelkednek a tenger szine fölé.

Mélysége és feneke.

Az A. oceánt körülbelül közepén északról délfelé a fenekén elhozódó földhát kétmedencére osztja; a földhát nagyobbára a partok kanyarodásainak az irányát követi; Izland szigetétől dél-nyugati irányban hozódik az északi szél. 50°-ig, itt alacsonyabb lesz, azután dél-délkeleti irányt kap és ismét magasabba lesz, a 40° és 35° közt az Azorok csoportjában a felszinre kerül, hirtelen leszáll és ismét délnyugati irányban halad tovább; a 20°-nál, ahol Dolphin-risenek hivják, amint látszik elfordul délkelet-felé a Szent-Pál szigetig; ezen tul már kevésbbé ismeretes. E földhát és az ó-világ közt csatorna van, amelynek legnagyobb mélysége az északi medencében a Kanári-szigetektől nyugatra 6000 m., a déli medencében pedig Szt.-Ilonától keletre 5000 m. A sekélyebb helyek közt a keleti csatornában, eltekintve a Brit-szigetek környékétől, legjelentékenyebbek: az 55 m. mélységben levő Gorringe-zátony az északi szél. 36° 30" és a greenwichi nyugati hosszuság 11° 37" alatt, a 90-150 m. mélységben levő Dacia-zátony a Kanári-szigetektől Északra. A nyugati medencében a Bermudas és Szent-Tamás közt 7000 m.-nél mélyebb helyek vannak, sőt Puerto Rico szigettől Északra 8341 m. mélységet mutat a mérő ón. E medencében a sekélyebb hely: Uj-Foundland keleti lejtője, amelyet alkalmasint az északról jöve jéghegyek törmelékei létesítettek. Feltünően meredek lejtője van a Skócia és a Faröer közt elnyuló, 400-500 méter mélységben levő zátonynak, amelyet valami jégkorszakbeli glecser végmorenájának tartanak, továbbá az északi szél. 49° 40" és a greenwichi nyugati hosszuság 29. 10" alatt 1145 m. mélységben elhuzódó Faradaydombnak, amelynek keletkezését vulkáni erőnek tulajdonítják. Az A. közepes mélységét 3680 m.-re becsülik (az északi medencében 3810 m., a déli medencében 3590 m.).

Hőmérséklet és áramlatok

A viz felszinének hőmérséklete a déli medencében egyenletesen csökken az egyenlítőtől a sarkkör felé. Az északi medencében ezt az egyenletességet megzavarják a nagy kontinensek, amelyek közelükben nyáron a vizet melegebbé teszik, télen pedig lehűtik, és az áramlatok, amelyeknek következtében a (20°) meleg viz a keleti részén jóval messzebb emelkedik, mint a nyugati részén. Az áramlatok vagy ideiglenesek vagy állandók; amazokat tartosabb szelek támasztják; ezeknek keletkezése és iránya a rendes légáramlatokkal és a partok alakulásával függ össze. Az északkeleti és délkeleti passzát szél egy-egy egyenlítői áramlatot szül: az egyik a Guineai-öbölből a Sáo-Roca felé tart, a másik a ráktérítő és a 10° közt az Antillák felé folyik. Amaz a Sáo-Roca-nál ketté ágazik, a déli ága a brazilisi, az északi a Guyanai; ez a Karibi-tengerig hatol. Kettejök közt folyik kelet felé a Sierra Leone mellett a Biafra-öbölig a Guineai vagyis egyenlítői ellenáramlat. Gyorsaságuk különböző. Az északi egyenlítői áram leggyorsabb a greenwichi nyugati hosszuság 45-60° közt (16-21 teng. mért. naponként), a déli ugyanott, az ellenáramlat pedig 0-24° közt; ez nyáron gyorsabb mint télen. Az A. déli medencéjében a) a brazilisi áram a La-Platáig ér; b) a Hoorn-foki hideg áram északkeletnek tart és amazt keletre szorítja; c) a nyugat-afrikai hideg áramlat csaknem az egyenlítői ellenáramlatig hatol föl. Az északi medencében a legjelentékenyebb áramlat 1. a mexikói öböl áramlat (l. o.), mely északkeletnek tart, egyik része a Finistére-foknál tőle elválik és délnek kanyarodik, a másik része ellenben messze elhatol északnak; 2. a Labrador-áram, mely a Davis utjából jő és Uj-Foundlandnál az öböláramlat alá sülyed.

A szargasszo.

Különös sajátsága az A.-nak az u. n. szargasszó-tenger, amely az Azorok, az Antillák és az északi szél. 17-39° közt terül el. Körülbelül akkora mint Franciaország; rendesen szélcsend uralkodik rajta és hol tömegesen hol elszórtan Fucus natans borítja; ennek szine sárgászöld és barna közt váltakozik; a hajózást sehol sem akadályozza és igen gazdag állati életet rejt magában. A növény alsó részeit meszes inkrusztációk takarják, közöttük számtalan apró rák, kagyló és egyéb apró tengeri állat él. Többféle elmélet támadt már, amelyek e szargasszó keletkezését ki akarják magyarázni. Legvalószinübb, hogy a növények magában a tenger vizében nőnek és a körülöttük járó áramlatok okozzák, hogy a Fucus natansokat a szél nem viszi el más helyre.

A szelek.

A szélcsend öve juliusban az északi szél. 10 és 15°, januárban pedig az egyenlítő és az északi szél. 5° közt terül el. Tőle Északra fujnak az északi passzátők, amelyek télen a 30°-ig, nyáron pedig még tovább északnak érezhetők; tőlük Északra a változó szelek öve terül el; ebben főképen nyáron Amerika közelében a délnyugati, Európa közelében pedig az északnyugati szelek az uralkodók. Az egyenlítőtől délre a délkeleti passzátok erősebbek, mint az északkeletiek; ezek a Fokvárosig Amerika mellett pedig Rio-Janeiróig érezhetők. Az északi félgömb nyarán a passzátok az egyenlítő fölött mint déli szelek, Afrika közelében pedig mint délnyugati szelek érezhetők. A bakterítőtől délre ismét a nyugati szelek az uralkodók és pedig az amerikai oldalon az északnyugatiak az afrikain pedig a délinyugatiak. A szelek és áramlatok irányánál fogva a délnek menő vitorlás hajók, az északi medencében a keleti oldalon, az egyenlitőn tol pedig a brazilisi partok mellett mennek Rio-ig, ahol azután az ut kettéválik, az egyik a Jó-Reménység-foka, a másik pedig a Hoorn-fok felé vezet. Az északnak evező hajók a délkeleti passzátok által vitetik magukat, s az északkeleti passzátok övében Amerika közelében járnak, végül, ha Európába jönnek, az északi medence nyugati szeleitől hajtatják magukat.

A közlekedés.

Az A. északi medencéje a legiparosabb és legélénkebb forgalmu országok közt terülvén el, rajta a közlekedés olyan élénk, hogy átlag több az ember rajta, mint Európa legészakibb vidékén. A rendes hajójáratok száma évrőlévre növekszik; legtöbb az angoloké, 9 angol hajójárat van Európa és Amerika között, 3 Nyugat-India és Közép-Amerika közt, 5 DélAmerika felé és 4 a Fokföld felé; az angolok után sorakoznak a németek és franciák; Hollandia, Belgium, Spanyolország, Portugália és Magyarország csak egy-egy hajójáratot tart fenn. Földünk összes tengeri hajóinak számát (1886) 142,500-re becsülik 20.400,000 tonna tartalommal; ebből az A. melléki államokra 61,700 hajó esik 14.560,000 tonna tartalommal. 1866-ban készültek el az első kábel lerakásával, amely az Irországban fekvő Valenciát az Uj-Foundlandon levő Heart"s Contenttel kötötte össze. Ez idő óta a kábelek számát szaporították. Most Európát Észak-Amerikával 10 köti össze, Dél-Amerikával pedig kettő;. ez Lisboából Madeira és a Verd-foki szigeteken keresztül Braziliába, Pernambucoba visz. (V. ö. Tomson: Voyage of the Challenger. The Atlantic. Lond. 1877.) North and South-Atlantic. Chart on the gnomonic projection. (Washington, Hydrograph-Office. 1891.) Prince Albert (de Monaco), Carte des courants de l"Atlantic Nord. (Paris 1892). Thomson, The Depts of sea (London). Coles J., Geography of the United States. Ocean Currents, Trades etc. With mars. (London, 1891..) Girard, Les explorations sousmarines (Paris, 1874.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is