Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
atlasz atlas
atlasz-köté... atlas
atlasz-sely... atlas
atlasz-szöv... atlas
atlaszcsigo... atlas
atlaszfényt... to satin
atlaszfényű... satiny
atlaszselye... satin

Magyar Magyar Német Német
Atlász... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Atlász

1. hegylánc Afrika ÉNy-i részében; a Nun-foktól a Bon-fokig, iránya DNy-ról éK felé tart; hossza körülbelül 2300 km. Ny-i és K-i részre osztható; amaz Marokkóban patkóalaku, igazi, összefüggő hegylánc karakterét viseli; emez az Algeriai A. széles fensík, amelynek É-i és D-i lejtője közt a távolság 150 km. és amely K-i végében ismét hegyláncalakot öltve, Tuniszt ágazza be. Az Algériai A. é felé szép, termékeny völgyekben, tell-ekben, ellenben D felé, hol a Dsebel-Amur és Dsebel Auresz koronázzák, meredek v. hosszu kopár lejtőkben ereszkedik le a sivatag felé. Legmagasabb része Marokkóban van - csak itt emelkednek csúcsai a hóhatár fölé 3500 m.- nyi magasságra. Az Algériai A. középmagassága 1000-1100 m. a legmagasabb csúcs a Dsebel Aureszben, a Selia 2328 m., Marokkóban ellenben egyes hágók mint a Tagerut-hágó 3657 méterre a legmagasabb hegycsúcs, az Aisin pedig ennél is nagyobb magasságra emelkedik. Marokkóban van e hegylánc legmesszebb a partoktól, 250-300 km.-nyire, ellenben Algeriában csak 160-180 km.-nyire. Geologiai alkatát tekintve a kristályos kőzetek csak az É-i és D-i szélein, belsejében pedig csak elszigetelten mutatkoznak. A legkiterjedtebb képződmények a szilur- és devon-formáció, a jura, kréta és a korai harmadkori képződmények. örökös hó illetőleg glecserek hiányzanak: Hooker azonban 1871-ben Marokkóban morenákra és a jégkorszak nyomaira talált. A benszülöttek csak a marokkói A.-re tudnak általános nevet: ez az Idraren vagy Deren, az adrar a. m. hegy többese. A legnagyobb folyóvölgyek az Atlanti oceán felől az Ued Szusz, a Tenszift és a Szebu: a Földközi-tenger felől a Muluia, a Selif, a Szahel és a Medserda: Az A. D-i részén szintén erednek patakok, de ezekben nagyobbára csak esős időben van viz; egyedül kettő ér el a tengerig: a Nun és a Drá; a többi mind a homokban vagy a Szahara sós mocsaraiban vész el. Az A.-t már a régi görögök ismerték, még mielőtt Ny felé hajózásaikat megkezdték; ez ismereteik már a Homéros- és Hésiodos-féle mitoszokban nyilvánulnak; Hérodotos mondja róla, hogy a garamantok országától (Fezzantól) 20 napi járásra kezdődik és a Héraklés-oszlopokig nyúlik. Valamivel biztosabb ismeretek róla azonban csak a rómaiak körében, különösen Pliniusnál és Strabónnál merülnek föl, minthogy a rómaiak birodalma Marokkóra is kiterjedt. Az arab irók közül az A.-t legjobban ismerte Ibn Khaldun; az ujabb utazók közül a marokkói A.-re vonatkozólag legtöbb tudósítást nyujtanak Rohlfs, Hooker és Lenz. V. ö. még Thomson I., Travels in the Atlas and Marocco (London, 1889). Schnell P. Das marokkanische A.-Gebirge. (1891.)

2. A. jelenlegi elnevezése a Mercator óta általánosan elterjedt térképgyüjteményeknek. Ujabban ez elnevezést más, p. anatómiai v. technologiai képek gyüjteményére is alkalmazzák.

3. A. orvosi elnevezése a legfelsőbb gerinccsigolyának, melyen a koponya ül; magyarul fej gyámnak is nevezik némelyek. L. Gerincoszlop.

4. A. (francia és ang. nyelven satin) selyemből készült szövet, mely szép fényét a sajátságos szövésnek köszöni. amennyiben ugyanis a jobb felén a finom és szép mellékfonal nagyobbrészt szabadon látható. Eredete szerint az A. a szövőszéken a sírna öltés rendszere szerint készült alaphimzésnek tekintendő. Kevésbbé finom atlasznemekbe pamut is szőhető, minthogy a beleszőtt anyag csak a szövet visszáján mutatkozik. A pamut-, gyapot- és vászonatlasz a selyematlasz utánzása, mely anyagának minőségénél fogva az előbbivel szépség tekintetében természetesen nem mérkőzhetik. Különösen említést érdemel a khinai A.. melynél a mellékfonál selyem míg a főfonal lenből készül. Ujabban gyönyörü atlasz készül Franciaországban. Angliában és Németországban is. A török A. selyemszalagokkal átszőtt gyapotszövet. A. brokát sűrü, nehéz gyapjuszövet kiemelkedő mintákkal, atlaszmódra appretálva.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is