atmoszféra

valamely égitestet övező gázburok. A Föld légkörének 78 %-a nitrogén, 21 %-a oxigén. Ezen kívül kisebb mennyiségben argon, szén-dioxid, vízgőz, stb. az összetevői. Az atmoszférát a gravitációs erő tartja meg, így a nagy tömegű égitestek többségének van légköre, bár az összetétel bolygóként is csillagonként változik. A kisebb égitestek, a meteoritok, az aszteroidák és a holdak többsége nem fejt ki állandó légkör megtartásához elegendően nagy vonzerőt. A kialakulásuk idején jelen volt gázok később kiszabadultak a belsejükből és mivel felszínükön kicsi a szökési sebesség, fokozatosan az űrbe távoztak. Amikor az üstökösök napközelbe kerülnek, a magas hőmérséklet a szilárd részeik (mag, fej) egy bizonyos mennyiségét halót (kóma) és csóvát fejlesztve elpárologtatja. A csóva a fejből áramlik ki és az ún. napszél hatására mindig a Nappal ellentett irányba mutat.