Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Áttérés más... ----

Magyar Magyar Német Német
Áttérés más... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Áttérés más vallásra

A katolikus egyház álláspontja szerint a keresztség által a katolikus egyházba vétetik fel minden megkeresztelt, s minden megkeresztelt az egyház hatóságának van alávetve: másfelől a keresztség eltörölhetlen jellegü. Ezért a katolikus nem keresztény vallásra vagy nem katolikus keresztény felekezet kebelébe át nem térhet, hanem eme irányuló ténye egyházi bűncselekményt (eretnekséget, szakadárságot ) állapít meg. A nem-katolikus keresztények az eretnekség megtagadása (abjuratio haeresis) után nem áttérnek, hanem visszatérnek az egyház kebelébe. Nem keresztények nyert hitoktatás után felvétetnek az egyházba. A katolikus egyház különböző ritusai alá a hivek kölcsönös áttérése tiltva van. A protestáns egyházak szintén elitélik a nem keresztényfelekezetbe való áttérést de jogilag lehetőnek tartják a katolikus egyházba való áttérést. Katolikusnak áttérése esetén egyszerüen a hitvallás letételét kivánják. A zsidó vallás szerint a más vallásra áttérés bűncselekmény, a zsidó vallásra áttérés pedig szigoru szertartásokhoz van kötve. Az államhatalom a középkorban a katolikus egyház álláspontját fogadta el, azonban már az augsburgi béke 1555-ből megengedi a rendeknek az ágostai evangelikus egyházba való áttérést azonban a Ferdinánd király külön döntését képező Reservatum ecclesiasticum kimondja, hogy a katolikus egyházi rendek áttérés esetén javadalmaikat vesztik; az alattvalók, akik a jus reformandival biró fejedelmeik vallásáról másra kivántak áttérni, kénytelenek voltak a tartományból kiköltözni (jus emigrandi). Az 1648-iki vesztfáli béke csak annyit változtatott e helyzeten, hogy azon terület alattvalói, ahol az 1624-ik normalis év valamely szakában valamely felekezet nyilvános, vagy magán vallásgyakorlat birtokában volt, ezen felekezetbe szabadon áttérhettek.

Az ujabb fejlődés szabályszerint megengedi, csak bizonyos formaságokhoz, részint politikai hatóság (Ausztria), részint egyházi hatóság (Bajor-, Szászország, Württemberg), részint biróság közbenjöttéhez köti úgy a nem keresztény, mint a keresztény felekezetek kölcsönös áttérését. Ausztriában az áttérés egyik következménye hogy az áttért pap, vagy szerzetes e minősége házassági akadály marad. Magyarországon a bécsi béke engedi meg a szabad vallásgyakorlatot s ezzel az evangelikus vallásra való áttérést az ország nemeseinek, a határszéli katonáknak, szabad kir. és kiváltságos mezővárosoknak; ezt az 1645. évi linci béke kiterjeszti a jobbagyokra is. Az 1791: XXVI. t.-c. 13. §-a azt rendeli a vakmerő áttérések meggátlása végett, hogy a katolikus hitről az evangelikus hitre való áttérés esetei ő felségének bejelentessenek. Ő felsége ezen § alapján oly rendeletet adott ki, amely szerint a más vallásra áttérni kivánó katolikus egyén előzőleg hat heti vallási oktatást köteles kiállani; ezen oktatást gyakran különböző ürügyek alatt megismételték. Ezen s más bajok az 1844. évi III. t.-c. megalkotására vezettek, melynek 5-11. §§-ai a katolikus vallásról bármely evangelikus vallásra való átmenetelt akként szabályozzák, hogy az áttérni szándékozó saját lelkésze előtt két tanu jelenlétében köteles kijelenteni áttérési szándékát, négy hét mulva ugyanily alakban ismételnie kell elhatározását. Erről a lelkész, vagy tanuk bizonyítványt adnak, melyeket az áttérő azon vallásbeli lelkésznek mutat be, ahová áttérni akar. A megtörtént átmenetelek eseteit az illető püspöki hivatalok tudomásvétel végett félévenként a helytartótanács utján ő felségének kötelesek voltak bejelenteni.

Ma az áttérésre nézve az 1868: LIII. t.-c. 1-8. §§-ai irányadók, melyek az összes bevett vallásfelekezetekre vonatkoznak. Az áttérés formaságai az 1844. évi III. t.-c. ismertetett szabályaival egyeznek, csakhogy a második nyilatkozattételnek az első nyilatkozattételtől számítandó 14 nap eltelte után és legfölebb 30 nap eltelte előtt kell megtörténnie. 18-ik életévéig senki sem térhet át más vallásra, bár a 7-ik évig a hasonnemü szülő áttérése szerint változik a gyermek vallása. A 18 éven alóli korban eszközölt áttérés jogilag hatálytalan; az 1868: LIII. t.-c.-be ütköző fölvétel az 1879. évi XL. t.-c. 53. §-a szerint büntettetik. Az izraelitáknak keresztény vallásra áttérése nincs államilag szabályozott formákhoz kötve. Áttérhet az izraelita egyén 18 éves korában; előbb, ha halálos ágyán van, ha szülei vagy gyámja beleegyeznek, kormány-engedéllyel 14. éven felüli, kir. engedéllyel azon aluli gyermekek is. A zsidó vallásra áttérés nálunk nincs megengedve; az 1868: LIII t.-c. csak a bevett keresztény vallásfelekezetekre vonatkozik, s az 1867. XVII. t.-c. nem adott vallási s egyházi tekintetben egyenjogot az izraelitáknak. Magyar honpolgárnak külföldön a zsidó vallásra átterése érvénytelen.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is