KisszótárCímszavak véletlenül
|
Attika(a. m. partvidék), a félsziget neve, mely az ó-korban Közép-Görögország DK-i tartományát alkotta. Kiterjedése mintegy 2200 km2 volt s lakosainak száma virágzása korában 500000-re rúgott. É-ról Boiotia Ny-felől Megaris, a másik két oldalon a tenger határolták. Földje hegyes, É-i határán a Kithairon és Parnes mintegy 1400 m. magas hegyhátai emelkednek. A tenger felé mindinkább alacsonyodó, magában álló hegycsoportok foglalják el, melyeket jórészt márvány alkot. A jelentékenyebbek a Brilettos vagy Pentelikon (ma Mendeli), a Hymettos (ma Trelovuni) és a sunioni hegyfokban végződő, ezüsttartalmú laurioni hegység. Erdők nem igen borították már az ókorban sem, hanem cserjék és különböző szagos füvek, melyek a nyájaknak és méheknek jó táplálékul szolgáltak, különösen a hymettosi méz volt híres. Sem a hegyek, sem a síkságok nem voltak víz bővében. A termékeny síkföldek egyes kisebb vízfolyások mentében találhatók. A síkság neve, hol Athén feküdt, Pedias volt, egyrészt a Kithairon, másrészt a Korydallos határolták, vizét a Kephissos és Illissos szolgáltatták. ÉNy-ra feküdt az eleusisi síkság, Athén gabnamagtára, a hegyes -on Diakria, Marathon síkjával s a félsziget déli részén a Paralia terültek el. A. mindenesetre kiváló olajat és fügét termett, a gondos földmívelés dacára, gabonája mégis kevés volt, hogy a lakosság veje beérhette volna. A hiányt a Pontos vidéke fedezte. A. viszont az ipar termékeit küldte idegen földekre. Legrégibb lakói a pelasgok voltak, kik a keletről jövő iónokkal s más jövevényekkel összekeveredtek. Eredetileg 12 községre oszlott, melyek egy államtestté egyesültek, a központot Athén képezte. A. azontúl a vidéket jelentette s a nyelv s erkölcsök megjelölésére szolgált. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|