Átvivő

(Translator). l. A távirdánál. Hosszú távirda vezetékeknél a többé-kevésbbé hiányos és a légköri viszonyok által is lényegesen befolyásolt szigetelés folytán beálló áramveszteség, valamint az elektromosságnak a vezeték kapacitásából kifolyólag az áram megszünése után észlelhető utó: áramlása következtében, egyrészt a beérkező áram. nem elég erős arra, hogy a jel láthatóvá tételére szolgáló készüléket működésbe hozza, másrészt pedig a jelek összefolynak. Ily esetekben a vezetéket lehetőleg a középen két részre szokták osztani s a jeléknek az egyik vezetékrészről a másikra való átvitelét átvivőkkel eszközlik. Birjon az átvivő bármily szerkezettel, működésének elve mindig az, hogy az egyik vezetékrészen beérkező áramok érzékeny készülékek segélyével az átvivő állomáson felállított telepből velük teljesen egyenlő időtartammal bitó áramokat okoznak a másik vezetékrészben.

Az átvivő szerkezete függ a táviratozásra használt gépek rendszerétől. Morse táviratozásnál átvivőnek legalkalmasabb a Siemens-féle sarkított jelfogó (Palarisirtes Relais). Egy ily átvivő állomás bekapcsolása a következő: V₁ V₂= a két részre osztott vezeték két ága A₁ A₂ = Siemens-féle sarkított jelfogók, T = telep. A V₁ vezetéken beérkező áram A₂ jelfogó emeltyüjén, k₂ kontakt csavaron és A₁ jelfogó elektromágnesein keresztül a földbe megy. Ez által A₁ jelfogó működésbe lesz hozva, annak emeltyüje átcsapódik l1 kontakt csavarhoz és m l₁ a₁-n keresztül a telepet a tovább menő (V₂) vezeték résszel összeköti, illetve abba áramot bocsát be. Ha a táviratokat az átvivő állomáson is kivánják olvasni, B-nél egy jelfogót kapcsolnak be. Ezen a jelfogón annak elhelyezésénél fogva, bármelyik oldalról is távíratozzanak, a beérkező áram keresztülmegy, annak emeltyüjét mozgásba hozza, mely utóbbi helyi telep segélyével a jelek láthatóvá tételére szolgáló írógép is működésbe hozható. Átvivőnek szoktak közvetlenül írógépet (l. ott) is használni, mely esetben annak emeltyüje eszközli az átvitelt: Azonban az emeltyü mozgatására annak nagyobb tömegénél fogva erősebb áram szükséges s az nagyobb tömegéből eredő tétlenségénél fogva nem képes gyors és biztos mozgást végezni, miért is az átvitel csak kisebb távolság s lassu játék mellett biztos.

Ha a táviratozásra a betünyomós Hughes-gépek használtatnak, az átvitel Hughes vagy D"Arlincourt jelfogóval történik. Mindkét jelfogó a sarkított jelfogók közé tartozik. a Hughes jelfogó elve ugyanaz, mint a Siemens sarkított jelfogóé és egy átvivő állomásnak Hughes jelfogóval való bekapcsolása teljesen oly módon történik, mint a Morse átvivő állomásé. Bonyodalmasabb az átvivő állomás bekapcsolása a D"Arlincourt jelfogóval, mert a teljes bekapcsoláshoz 4 D"Arlincourt és 2 közönséges, tehát összesen 6 jelfogó és két telep szükséges. A Hughes táviratozásnál is használnak az átvitelre közvetlenül Hughes-gépeket, mely esetben az átvivő állomás a táviratokat szintén olvashatja. Ily berendezéseket terveztek Jaite és maga Hughes, mely utóbbi berendezés mondható a legegyszerübb Hughes átvivőnek.

II A. telefonnál. Ha a kettős azaz tisztán fém vezetőből képezett áramkörről egyes vagyis oly áramkörre kell átbeszélni, melynél visszatérő vezetéknek a föld lesz használva, a két áramkör közé átvivőt kell kapcsolni. Ezen átvivő elve azon alapszik, hogy ha szigetelt huzalból készült két tekercset egy puha vasmag fölé tolva s a tekercsek mindenikét külön áramkörbe kapcsolva az egyik áramkörbe áramot bocsátunk be, akkor ezen áram felléptekor és annak megszünésekor a másik áramkörben is rövid ideig tartó áram lesz indukálva. Ha az indukáló áramhullámok gyors egymásutánban követik egymást, mint p. az a távbeszélőnél történik s azt kivánjuk, hogy az indukált áramok egymástól tisztán elkülönítve legyenek, szükséges, hogy a vasmag mágnességét lehetőleg az indukáló áram felléptével, illetve annak megszüntével egyidejüleg felvegye, illetve elveszítse s lehetőleg csekély remanens mágnességgel birjon. E célból a tömör vasmag helyett egymástól szigetelt, vékony vashuzalokból álló vasmagot használnak. Erősebb lesz az indukció, ha a vasmag nem egyenes rúd, hanem önmagába visszatérő zárt alakban lesz használva, mert ekkor a magnetikus indukció intenzitása a vasmag bármelyik pontján egyenlő. Ez utóbbi alakaz, mely a távbeszélőnél legcélszerübben használható. Ily átvivőt, mely tulajdonképen 1:1-hez áttétellel bitó transzformátor, legelőször Ed. Landrath német postatanácsos szerkesztett és hozott alkalmazásba. Az átvivő bekapcsolása oly módon történik, hogy egyik tekercsének két vége a kettős vezeték két ágával, másik tekercsének egyik: vége az egyes vezetékkel, másik vége pedig a földdel lesz összekötve.

Forrás: Pallas Nagylexikon