Atya

atyaság, atyasági kereset. A. az a férfiszemély, aki vmely gyermeknek nemzője, v. aki egy más személyt örökbe fogadott. Az atyaság ehhez képest v. házasságban való v. házasságon kivüli nemzésen, avagy az örökbefogadás tényén alapszik. A magyar joggyakorlat szerint az a vélelem áll fenn, hogy a házasság tartama alatt v. a házasság megszünése után legfölebb fiz hónap. mulva született gyermek a férjtől származik (pater est, quem nuptiae demonstrant). Ez a vélelem csak per utján dönthető meg (l. Törvényes születés). Amig ez meg nem történik, a gyermek mindazokat a jogokat élvezi, melyeket a fennálló jog n törvényes születés folyományaként az atyával szemben megállapít; s a törvényes atyaság bitói megállapítása végett a szükséghez képest, külön keresetet is indíthat. Szükebb körre szorítkoznak a házasságon kivüli nemzésből eredő atyaság (természetes atyaság) jogi következményei. A házasságon kivüli nemzésből törvényes kötelem származik, mely a gyermek tartására és. neveltetésére terjed ki. Az erre vonatkozó perben (tulajdonképem atyasági kereset) be kell bizonyítani, hogy a férfi a gyermek anyjával oly időszakbán közösült, melytől számítva a szülésig hatnál nem kevesebb és tiznél nem több hónap mult el. Ez azonban csak vélelmet állapít meg az atyaság kérdésében és nem zárja ki annak az ellenbizonyítását, hogy a nő a fogamzási időszak alatt más férfival nem közösült(exceptio plurium concubentium).

Ujabban ennek a kifogásnak bizonyítását csak akkor engedik meg, ha egyuttal az is bizonyírta: tik, hogy a nő tisztességtelen v. kicsapongó életmódot folytatott. A gyermektartási kötelem tartalma az illetők vagyoni viszonyaihoz mérten meghatározandó pénzbeli járadék fizetésében áll, s a fizetési kötelezettség időtartamát rendszerint a gyermek 12-14. évéig szokták megállapítani, amidőn a gyermek a rendes körülmények szerint már maga tarthatja el magát. A tartási kötelezettség első sorban a törvénytelen gyermek érdekére szolgál, s ezért az anyának gyámhatósági jóváhagyás nélkül történt lemondása a gyermeket nem kötelezi: Ha azonban az anya a gyermeket egy ideig sajátjából tartotta, anélkül, hogy a gyermek nemzőjétől tartásdijat követelt volna: a később indított keresetben a multra nézve követelt tartásdíjat nem szokták megitélni (l. Tartás). Az atyasági keresettel összekapcsolható a házasságon kivül teherbe ejtett nőnek a szülési és gyermekágyi költség megtérítése iránti követelése (l. Házasságon. kivüli teherbe ejtés), melynek azonban csak akkor van helye, ha a férfi a nőt elcsábította. A házasságon kivüli nemzésen alapuló atyasági keresetnek erkölcsi létjogosultságát sokan kétségbe vonják. A francia code civil egyenesen kizárja a házasságon kivüli nemző elleni keresetet és megtiltja az atyaság szóban forgó kérdésének birói uton való kutatását (toute recherche de la paternité est interdite. L. Dumas Sándor művét az atyasági keresetről, mely magyar fordításban is megjelent). A többi törvényhozások túlnyomó része azonban megengedi az atyasági keresetet több-kevesebb korlátozással.

Forrás: Pallas Nagylexikon