Aubigné
(ejtsd obinje) Théodore Agrippa d", latinosítva Albinaeus,
francia tudós és költö, vitéz katona és jeles diplomata, régi nemes család
ivadéka, született 1550 február 8.-án Saint-Maury családi kastélyban
(Saintonge-ban). Megh. Genfben 1630 április 29-én. Kitünő nyelvtehetsége és
költői hajlama már korán kifejlődött; magasabb kiképeztetését Genfben nyerte,
Beza vezetése alatt. Minthogy atyja semmi vagyont sem hagyott reá, a hugenotta
hadseregbe lépett (1567), melyben nagy vitézséggel harcolt, miáltal megnyerte
IV. Henrik király kegyét, ki őt előbb Oléron sziget helytartójává, utóbb
Guyenne és Bretagne altengernagyává nevezte ki. Hajthatlansága és
türelmetlensége miatt azonban a király kegyét elveszté és többször, utoljára
1610-ben, az udvartól végképen száműzetett. Midőn a katolikus udvari párt, mely
a protestantizmus ezen kérlelhetetlen előharcosát nem szivelte, menedékhelyén,
St.-Jean d"Angely-ben is üldözőbe vette: A. elhagyta hazáját és Genfbe
költözött (1620), hol haláláig az irodalomnak élt és köztisztelet tárgya volt.
Művei közül kiemelendő: Histoire universelle 1550-1601» (3 köt., Amsterdam,
1616-20). mely művet a francia kormány merész nyiltsága és leplezetlen
őszintesége miatt a hóhér által égetett el, ugyszintén Histoire secrete, écrite
per lui-méme (2. köt., Köln, 1729-31) művét is. E munkát mely az előbbinek
mintegy kiegészítése, Mémoires Lalanne cím alatt adta ki ujabban Párisban (1854).
Németre kétszer is lefordították, a Schiller által szerkesztett Historische
Memoiren c. gyüjteményben (a 9 kötetben) és a a Baum által készített kiadásban
(Berlin 1854). Mindkét munka, felekezeti szempontja dacárá, IV. Henrikre és
korára elsőrangú fontossággal bir. A. azonfölül kiméletlen és maró gúny hangján
irt szatirákat is hagyott hátra: Confession catholique du sieur de Sancy (Paris
1693). Aventures du boron de Faeneste 1618 (uj kiad. Prosper Mérimée-től 1855).
Tragiques (szatirikus költemény hét énekben. 1616. uj kiad. Read-tól. 1872).
Read adta ki azonfölül a: Le printemps, poëme de sas amours, stances et odes c.
művet (Páris 1874). Összes műveiből. Réaume és Caussade rendeztek jegyzetes
kiadást. (Páris 1873. 5. köt.) Életrajzát megirta Sayous M, Vie d"A., Réaume:
Étude historique el littéraire sur A. d"A. (Paris 1883). Morillot, Discours sur
la vie et les oeuvres d"Agrippa d"A. (Paris 1884). Salis, Agrippa d"A.
(Heidelberg 2. hiad. 1892.). Nouv. dict. générale (III. 576 I.). Fia, d" A
Constant, Maintenon marquise atyja. áttért a katolikus hitre.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|