Audaeus

vagy Audius, szir nevén Udo, eretnek felekezetet alapító kegyes világi ember, a IV. század elején Mezopotámiában élt. Mint a szigoru élet barátja, megtámadta az akkori papság világias szellemét, anyagi vagyonhajhászását, sőt erkölcstelenségét. Maga példás életet folytatván, a nép közt befolyásra tett szert. A papság magaviseletével elégedetlen elemek, papok és püspökök is, csatlakozván hozzá, követői Audiánusok neve alatt külön felekezetet képeztek s a közegyházból kirekesztettek. A felekezet első püspökéül Audaeus ismertetett el. Az üldöző egyház elleni gyűlöletök annyira ment, hogy a katolikus egyház hiveivel együtt az imádkozást is megtagadták. A nicaeai zsinat döntése ellenére a husvét megünneplésének régi módjához ragaszkodtak, s vádolták a zsinatot, hogy a császár iránti hizelgésből szabta úgy meg a husvét ünnepét, hogy az a császár születésnapjára essék. Az állam hatalmát is igénybe vették elnyomatásuk végett. Audaeus idős korában a Fekete tenger mellett lakó gótok közé számüzetett; az itteni keresztények közt is hódított követőket, a pogány gótok között mint térítő működött és a szigoru (aszketikus) életre buzdította őket. Ellenfelei azzal vádolták, mintha istennek emberi alkatot tulajdonított volna, s azon tanítással,. hogy a tüzet és sötétséget nem isten teremtette, mert öröktől fogva léteztek. A felekezet a IV. század végén elenyészett. Források: Epiphanios, szir Efrem, Theodortéos.

Forrás: Pallas Nagylexikon