Aude

(ejtsd: ód). 1. Dél-Franciaország folyója, a K. Pireneusokban, az A.-szikla aljában ered; felső völgye szűk hegyszorosokból áll: ez a Pierre-Lisszoros; Carcassone közeléig D-ről É-nak folyik; e város közelében a Fresquel fölvétele után hirtelen keletnek fordul; kevéssel alább pedig sik vidékre ér és lassu folyóvá lesz; a Cesse fölvétele előtt két ágra oszlik; az egyik la Robine vagy narbonnei csatorna néven a La Nouvelle-öbölbe, a másik, a főág pedig egyenesen a Földközi-tengerbe szakad. Hossza 208 km., tutajozható része 143 km. Ó-kori neve Atax.

2. Département Franciaország DK-i részében. Területe 6313 km². Határai délen a Pyrenées Orientales, nyugaton Ariege, ÉNy-on Haute-Garonne, Északon Tarn és Hérault departementok, keleten pedig a Földközitenger. A. főképen az A. folyó medencéjéből áll, amelyet délen, nyugaton és Északon hegyek környékeznek. DK-i részén a Pireneusok egy ága nyulik belé, itt van a département legmagasabb hegycsúcsa: a Géant (2471 m.); Északon a Cevennes ágai, a Montagnes Noires takarják; az A. felső völgye mentén a département belsejében van a Corbieres-hegylánc, amely kis csoportokból és fensíkokból áll; ennek legmagasabb csucsa a Bougarach (1231 m.). A Mont. Noires magva gránit; ehhez az A. folyó felé palarétegek csatlakoznak; abban vannak a részben már művelés alatt nem álló banyák; a palásrétegeket mészkőzóna követi, amelyből szép, kemény márványt és gipszet bányásznak. A. déli részén réz- és ezüstbanyák és ásványforrások vannak. Az Aude és mellékfolyói alig tesznek nagy szolgálatot a forgalomnak, annál nagyobb hasznot hajt e tekintetben az 1861. befejezett Canal du Midi, amely KNy-i irányban szeli keresztül és melynek legmagasabb pontjáig, a Pierres de Naurouse-ig terjedő része A. départementba esik. A département partjain sok a laguna. Éghajlata meleg: a cers ÉNy-i szél hüvös, a DK-i autan meleg és tikkasztó, néha a mistral is fuj. Termékei a gabona, főképen buza és kukorica, azután szőllő, csekélyebb mértékben déli gyümölcsök és olajfa. Házi állatokul legtöbb juhot, kevesebb szarvasmarhát, lovat és öszvért tartanak. Erdők csak a magaslatokon vannak: a róna meglehetősen fátlan. Az ipar jelentékeny; különösen virágzó a posztókészítés, a gyapjufonás, a bőrcserzés, kalapkészítés, szappanfőzés és kémiai szerek gyártása, a malomipar; vannak ezenkivül szeszgyárai, papir- és kötélgyára is. A kereskedelem ehhez képest élénk, különösen Algériával, Spanyolországgal és Olaszhonnal. A. département 4 arrondissementre és 31 kantonra oszlik. A 4 arrondissement: Carcassone, Castelnaudary, Limoux és Narbonne. A lakosok száma (1891) 317,372 volt. A jelentékenyebb helyek: Narbonne, Carcassone a département főhelye, Castelnaudary és Limoux.

Forrás: Pallas Nagylexikon