Audh

(Oude), Elő-Indiában a brit ÉNy-i tartományoknak része, a Gangesz és Nepál közt, ter. 62,093 km². A. síkság, amelyet itt-ott takarnak alacsony halmok. Főfolyója a hajózható Kauriali (Gogra), amely Ny-ról K-re foly és fölveszi a Rapti-t; a föld öntözésénél nagy szolgálatokat tesz még a Gumti. Az évi közepes hőmérséklet 25° C.. az évi átlagos esőmennyiség 710,960 mm. A terület 5%-a művelés alatt áll; főképen rizst, búzát, olajos növényeket, pamutot, indiai mákot és indigót termesztenek rajta; 1400 km² erdős vi dék. A lakosság (1881) 11.400,000, túlnyomó része (7/10) hindu és mohammedánus. A legmagasabb angolhatóság az ÉNy-i tartományok kormányzója. 4 kerületre, minden kerület 3 járásra van beosztva. A főhely Lakhnau; rajta kivül 13 városnak van 10,000-nél több lakosa.

A., vagy mint Manu törvénykönyve nevezi, Pancsala az índiai ó-korban virágzó királyság volt. A VII. században Kr. e. Buddha és tanítványai prédikáltak itt és lakóit nagyrészt megtérítették. 1193-ban a mohammedánus uralom alá került és a Delhii nagy mogul birodalmának volt része mindaddig, míg ez meg nem dőlt. 1760-ban önálló fejedelemség lett; 1780-ban már az angol keletindiai társaság a radsát adófizetőjévé tette: Mohammed Ali (1837-42) kormánylata alatt A. békét élvezett, de utódai, Amdsad Ali és Vajid Ali csak élvezeteiknek éltek és A.-ban gyakran dúlt polgárháború. E miatt az angolok 1856. januárban Outram generális vezérleté alatt Lakhmauba hadat küldöttek; s mivel a radsa országát magas évi fizetés fejében sem akarta átengedni, lord Dalhouse, az angol főkormányzó febr. 8-án az országot az angolok birtokaiba kebelezte. A lakosság ezt közönyösen fogadta, de nagy volt az ingerültség, midőn az angol tisztviselők az A: i nagybirtokosoknak, a talukdaroknak adóját, velök szóba sem állván, önkényesen szabályozták és birtokaik felét a falusi lakosoknak ítéltek oda. E miatt az 1857-iki katonai fölkelés (l. Kelet-India) A.-ban rendkivüli hevességgel tört ki. A lázadás elfojtása után a teljes béke helyreállítása végett lord Canning 1858. márc.-ban az 1856-iki intézkedést visszavonta és az adószabályozás végett a talukdárokat Lakhmauba tanácskozásra hivta össze, ahol teljes megegyezés jött létre az alkudozók közt. (V. ö.: C. Irwin, The garden of India. History and affairs of A. London 1880.)

Forrás: Pallas Nagylexikon