Audiovizuális módszer

Audiovizuális oktatás, audiovizuális tanulás: az 1960-70-es években jelentős hangsúlyt kapott, és ma is alkalmazott oktatási módszer, amely erősen épít az akkor jelentkezett új technikai eszközök (az audiovizuális eszközök és anyagok) által nyújtott lehetőségek kihasználására. Eredetileg a franciao.-i nyelvoktatási módszer kapta ezt a nevet, de hamar ált. érvényűvé vált. Nagy jelentőségű, hogy a technikai eszközöket igénylő információhordozók autentikusan feldúsítják a ped. információs tevékenységét, kiegészítik a tanári szóbeli közlést a más jellegű, olykor nagyobb hatású, képi és hangtechnikai közlések (=> diaképek, oktatófilmek, videofelvételek, hangfelvételek stb.), és nagyobb teret biztosítanak az egyéni tanulói aktivitásoknak is (pl. multimédia). => még taneszköz. - Ir. Orosz S. (szerk.:) Oktatástechnológia. II. Veszprém, 1985.; Tompa K.: The place and role of video in schools in Hungary. Educational Media International, 1994. 3. 152-165.

Tompa Klára

Szerkesztette: Lapoda Multimédia