Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Auerbach... ----

Magyar Magyar Német Német
Auerbach... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Auerbach

1. Bertold, kiváló német iró, szül. Nordstetten faluban a württembergi Schwarzwaldban 1812 febr. 28. zsidó szülőktől, megh. Cannesban 1882 febr. 8. Szülei papnak szánták, de A. Stuttgartban elvégezve a gimnáziumot, Tübingában, Münchenben és Heidelbergában filozofiát tanult. A deákegyletek ellen inditott üldözések folyamán 1836. néhány hónapig Hohenasperg várában fogságot szenvedett. Kiszabadulta után Menzel Farkas (l. o.) zsidóellenes támadásaira Das Judenthum und die neueste Literatur (1836) c. füzetével felelt, mely szabadelvü szellemével és emelkedett stiljével nagy sikert aratott s ismertté tette A. nevét. Fokozta hirét nyomban következő két regénye: Spinoza (1837, 2 köt. és Dichter und Kaufmann (1839, 2 köt.; tárgya Kuh Efráim szerencsétlen német költő élete). Ezen ifjukori törekvéseinek befejezése után következett Spinoza összes műveinek német fordítása (1841, 5 kötet, 2. kiad. 1871, 2 köt.), melyhez a filozofus jeles életrajzát csatolta. Ujabb, egyetemes irányú működésének előhirnöke: Der gebildete Bürger, Buch für den denkenden Mittelstand (1842); rendkivüli sikert aratott, főműve pedig: Schwarzwälder Dorfgeschichten (1843) A. leghiresebb munkája, mely máig föntartotta népszerűségét és (részben legalább) majd minden európai nyelvre lefordíttatott. A nép életének és gondolkodásának hű rajza, mély izlés és művészi alakítás teszik ez elbeszéléseket kiváló műremekekké, melyeknek értékéből a sok helyütt túltengő reflexió, sőt rendszeres bölcselkedés nem sokat vonnak le. Példáját számos fiatal erő követte, kik a falusi történetet az ujabbkori elbeszélésnek egyik virágzó önálló fajává tettek. Mig A. első falusi elbeszélései kisebb terjedelmüek s inkább humorosok voltak, a későbbiek nagyobb szabásuak és mélyebb, részben tragikus összeütközéseket tárgyalnak; ilyenek: Die Frau Professorin (melyet Birchpfeiffer Sarolta Dorf und Stadt cimmel igen kedvelt szinművé dolgozott át), Lucifer, Diethelm von Buchenberg, később Barfüssele (1856), Josef im Schnee (1861), Edelweiss (1861) stb. Egyidejüleg Der Gevattersmann (1845-48) címmel a nép fölfogásához mért naptárt adott ki, melynek humoros elbeszéléseit utóbb, ujakkal bővítve, Schatzkästlein des Gevatersmanns (1856) címmel rendkivül népszerű könyvvé gyüjtötte össze, Schrift und Volk, Grundzüge der volksthümlichen Literatur (1846) c. művében pedig Hebel (l. o.) jellemzéséhez fűzve saját irodalmi működésének mintegy elméleti ígazolását adta. A negyvenes években különféle helyeken, többnyire Berlinben és Boroszlóban lakott, a 48-iki mozgalmat Bécsben élte át (Tagebuch aus Wien 1849), mire 1859-től rendszerint Berlinben lakott, kizárólag irodalmi működésnek élve. A dráma terén lett kísérletei nem váltak be (Andree Hofer 1850, Der Wahrspruch 1860); annál nagyobb sikereket aratott a nagy regény terén: Neues Leben (1851, három kötet), Auf der Höhe (1865, három kötet), Das Landhaus am Rhein (1868, 3 köt.), Waldfried (1874, 3 köt.), Landolin v. Reutershöfen (1878), Der Forstmeister (1879, 2 köt.), Brigitta (1880). Magyar fordításbán: Buchenbergi Diethelm története. Novella. Magyaritá Szenvey József (Pest, 1856. Emich Gusztáv). Waldfried. Regény. Ford. Frecskay János (Budapest, 1874. Athenaeum). E művekben széles és mély műveltsége, nagy ember ismerete, a jellemek rajzában és a cselekvény megszerkesztésében nyilvánuló alkotó ereje fényesen érvényesülnek, bár túlzó optimizmusa túltengő, reflexiója sokszor csorbítják a tiszta művészi hatást. Élete végén ujra visszatért a falusi történethez Nach dreissig Jahren c. gyüjteményében (1876), melyben első novelláinak alakjait ujra, de csekélyebb sikerrel szerepeltette. Végre összegyüjtötte aforizmáit (Tausend Gedanken des Kollaborators 1876), esztetikai dolgozatait (Deutsche Abende két kötet, 1850 és 1866) és kisebb elbeszéléseit (Zur guten Stunde 1872, 2 köt.). Összes művei 1863-64. jelentek meg 22 kötetbon. Az ember és iró jellemzésére fontos forrás: Briefe an seinen Freund Jakob Auerbach (1884, 4 köt.). 1892. karácsonykor megjelent hagyatékából Dramatische Findrücke (Stuttgart).

2. A. János Gottfried, német arcképfestő, szül. Mühlhausenban 1697., megh. 1753-ban. Legnevezetesb műve IV. Károly császár képmása a bécsi császári gyüjteményben, mely dagályosságát és egyszerű technikáját tünteti föl.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is