Auger

(ejtsd: ozsé), 1. A. Lajos Simon, francia irodalomtörténész, szül. Párisban 1772., megh. 1829 jan 2. mint öngyilkos, a Szajnába fullasztva magát. I. Napoleon alatt a belügyminisztériumban, 1812-ben pedig az egyetemen nyert alkalmazást; élénk hirlapirói tevékenységet fejtett ki, s mint vigjátékiró is megpróbálkozott. A Bourbonok visszatérte után királyi cenzor, a Journal général de France főszerkesztője és 1816-ban az akadémia tagja lett, s mint ilyen különösen a nagy szótár befejezése körül s mint a klasszicitás képviselője szerzett magának érdemeket. A. fáradhatlan kiadó, életrajziró (Moliére, Rabelais, Voltaire) s magyarázó volt. 2. A. Hippolyte Miklós Juste francia regény- és szinműiró, szül. Auxerreben, 17,97 máj. 25., megh. 1881 jan. 29. Mentoneban. 1812-ben boltosinas lett Párisban, 1814-ben Oroszországba ment, hol 1817-ig mint altiszt élt, azután visszatért Párisba és Saint-Hippolyte és Gérau álnevek alatt nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki számos regényt is irt. Legjobb műve: La physiologie du theâtre (5 köt. Páris 1839-40). 3. A. Athanáz, francia nyelv- és régiségbuvár, szül. Párisban 1734 dec. 12., megh. 1792 február 7. Előbb a papi pályára lépett, de kiválóan a klasszikai irodalom tanulmányozásával foglalkozott. Miután Rouenban 14 éven át a szónoklattan tanára volt, a lescari püspök fővikáriusa lett, azonban nagyobbrészt Párisban élt, hol a széptudományi akadémia tagjává választotta. Művei közül, melyek a XVIII században nagy becsben állottak, különösen Demosthenes és Aeschines (6 köt., Páris 1777-94) Isokratés (3 köt, Páris 1781) Lysias (Páris 1783), Cicero (3 köt., Páris 1787) fordításai érdemelnek fölemlítést. A. összes művei Párisban 29 kötetben jelentek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon