Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Aulich... ----

Magyar Magyar Német Német
Aulich... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Aulich

Lajos, honvédtábornok, szül. Pozsonyban 1792-ben, meghalt Aradon bitófán 1849 okt. 6-án. A hadseregbe lépve fokonkint a Sándor cár gyalogezredben alezredessé küzdötte fel magát és az 1848-iki mozgalmak kitörésekor a szerbek ellen küldetett ezredével. Onnét a feldunai hadsereghez került, Görgey Arthur parancsnoksága alatt. A hires bányavárosi téli hadjáratban az ő csapatja volt a honvédsereg jobb szárnya. Legnevezetesebb ténye volt fenyegetett hadosztályának átvezetése a hóval és jéggel födött Szkalka nyergén Körmöcbányáról Besztercebányára. Ahegyháton csak egy régi, bedőlt bányamenetnek alagút gyanánt való felhasználása által vált lehetővé az átmenet (1849 jan. 24.). Midőn Görgey serege a Tiszához érkezett, résztvett a kápolnai csatában is. Márc. 7-én tábornoknak nevezték ki, és a győzelmes tavaszi hadjáratban mint a II. hadtest parancsnoka vett részt. Az isaszegi győzelmet ő döntötte el, azáltal, hogy Dányon táborozó seregével, minden rendelet nélkül csak az ágyuszó után indulva, idejében megjelent a harctéren. Aztán a fővárosnak és Windischgrätz seregének szemmeltartásával volt megbizva addig, mig Görgey a fősereggel Vácról elűzi az ellenséget s Komáromot felmenti. E feladatot fényesen oldotta meg, az ellenség nem is vette észre, hogy a magyar seregnek csak csekély része állott vele szemben. Windischgrätz kivonulása után A. ápr. 24-én diadalmasan bevonult Pestre és hidat veretett a Dunán Buda elfoglalásának elökészítésére, melyben hadtestével szintén előkelő részt vett. Nem csak vitézsége és katonai tudománya szereztek neki nagy tekintélyt, hanem még inkább önzetlensége, fegyelme, karaktere, mely nem engedte, hogy a hadvezérek és a kormány cselszövényeibe és személyeskedéseibe bevonassék. Igen alkalmas közvetítő volt Görgey és Kossuth közt, midőn a köztük levő viszony egyre feszültebb lett, mert Görgeyhez való ragaszkodása épp oly ismeretes volt, mint kötelességtudása. Ő tudatta Görgeyvel jun. 30-án a kormány határozatát, mely levonulásra szólította fel. Mint Görgey írja, az A.-ra és Csányira való tekintet, kiket nagyrabecsült. volt főindoka e határozat elfogadásának. Midőn Görgey azt mégsem hajtotta végre, a julius 1-i kormánytanácsban Horváth Mihály szerint A. rosszalta a fővezér eljárását, bár akkor is lehetőleg mentette magát Görgeyt. Betegsége megakadályozta vezéri működését a harc utolsó szakában, de mint a forradalom utolsó hadügyminisztere nem szünt meg hazája ügyét szolgálni. Midőn a kormány leköszönt, nem gondoskodott saját személye biztosságáról, hanem mint nemharcoló csatlakozott Görgeyhez és a fegyverletétel után osztozott bajtársai sorsában. Hősiessége a. halál előtt sem hagyta el. Utolsó óráiban Horatiust olvasta nagy lelki nyugalommal. A. egyike a forradalom legrokonszenvesebb alakjainak. Külseje megnyerő, igazi katonás volt. Magas termetü, szabályos arcu férfiu volt, magatartása nyugodt és méltóságos. Gondossága a tervezésben és vitézsége a végrehajtásban igen alkalmas segítőjévé tették a fővezérnek. Aradi vértanuk albuma: Görgey, mein Leben und Wirken. Zur Geschichte des ungarischen Freiheitskampfes.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is