Aurora

magy. szépirodalmi zsebkönyv 1822-1837, melynek irodalmunk fejlődésére a 20-as és 30-as években kiváló hatása volt. 1821-ben alapította Kisfaludy Károly a szépirodalom állandó közlönyéül ama 400 frt-on, melyet Sándor bátyja, mint az 1820-ban neki itélt Marczibányi-díjat e célra felajánlott; Horvát István buzdítására mások is hozzájárultak a költségekhez, s a vállalat anyagi tekintetben pár évre biztosítva lőn. 1822-ben indult meg az almanach s évenként egy kötete jelent meg 12-rétben, átlag körülbelül 300 lapnyi terjedelemben, szépirodalmi tartalommal; u. m. versekkel és apróbb szépprózai művekkel; voltak benne rézmetszetek és zenemellékletek is. Kisfaludy Károly szerkesztette az alapító társaság felügyelete alatt. A zsebkönyvnek eleinte nem volt határozott szinezete, de Kisfaludy a közönség részéről pártolást tapasztalván, csakhamar megvált a részvényesektől s önálló irányban haladt. Sikerült neki az ifjabb irói nemzedék minden kitünőségét almanachja köré gyüjteni, az ujonnan föllépő irókat egyesíteni s így a magyar szépirodalom központosítását megvalósítani. Az irók ide küldték be dolgozataik legjavát; maga a szerkesztő lirai költeményeket, novellákat, kisebb drámákat és vígjátékokat közölt az évkönyvben, munkatársai voltak Vörösmarty, Bajza, Kölcsey, Czuczor, Toldy, Szenvey, Helmeczy, Zádor és számos más iró; irt bele Kazinczy, Berzsenyi is. Az A. a nyelvujítás mellett foglalt állást, de mérsékelt szellemben; esztetikai elveire nézve azonban eltért Kazinczy irányától, szakított a klasszicizmussal, a romanticizmusnak hódolt s tért nyitott a nemzeti elemeknek. Az irodalomnak uj nemzedéket nevelt, mely csakhamar uralkodó állást foglalt el s különösen az u. n. Aurora-kör vezérszerepet vitt az irodalomban. Kisfaludy K., haláláig nagy buzgalommal vezette a zsebkönyv szerkesztését, tiz évfolyamot ő állított össze (1822-1831); halála előtt Bajzának adta át a szerkesztést, ki az évkönyvet 1837-ig folytatta (XI-XVI. évf.) s a kor minden kitünőbb tollának segítségével a régi szinvonalon fenntartotta. Folytatásakép Bajza Vörösmartyval és Toldyval együtt az Athenaeum c. folyóiratot alapítá (1837). E két időszaki iratról a romanticizmus korát Petőfiig az A. és az Athenaeum korának is nevezik irodalomtörténetiróink. 1834-re és 1835-re egy más A. is jelent meg, mely úgy keletkezett, hogy midőn 1833-ban Bajza Trattnertól Kiliánhoz tette át az A. kiadását, a régi kiadó jogot formált az évkönyv tulajdonához és más szerkesztőt (Szemere Pált) bizva meg, folytatta is. Ebből támadt az u. n. Aurorapör, melyben Trattner részéről Horvát István, Kilián részéről Bajza szálltak sikra. E polemia fejtegette irodalmunkban először a szerzői tulajdonjog kérdését.

Forrás: Pallas Nagylexikon