Ausztráliai gyapju

A föld kerekségén nincs világrész vagy ország, mely oly nagy szerepet játszik a gyapjutermelés terén mint Ausztrália, mert rengeteg kiterjedésü legelői és csekély népessége miatt az állattenyésztés oly ágának felkarolására van utalva, mely könnyen és olcsón exportálható termékeket szolgáltat, és e követelményeknek a kis tömegben nagy értéket képviselő és romlásnak ki nem tett gyapju leginkább felel meg. Ezért Ausztráliában már e század elején meghonosították a merinó-juhot és 1815-től a mai napig évről évre növekedő mennyiségben gyapjut exportáltak; de mig a gyapjút azelőtt főleg Amerikába vitték, 1864-től kezdve az Egyesült-Államok által kivetett magas védvám által arra lettek kényszerítve. hogy összes gyapjujukkal az európai piacot keressék fel. Ebben az esztendőben kezdődik az európai merinójuhtenyésztők szorongatott helyzete, mely nagyon leapasztotta a merinó-nyájakat. Az utolsó években évenként 1-11/2 millió métermázsa gyapju került Ausztráliából Európába. Az A. nem oly értétekes, mint a jó európai merinó-gyapju, mert Ausztrália éghajlata nem kedvez a finom gyapjunak, sőt miután a tenyésztők ott egész esztendőben szabad ég alatt a legelőn tartják juhaikat, többé-kevésbbé porhanyó is és emiatt rendesen európai gyapjuval keverve dolgozható csak fel. Ausztrália eszerint főleg a rosszabb európai merinó-gyapjunak árt és annak az árát nyomja. Az A. gyapju finomsága változik, mert eltérő európai nyájakból használtak és visznek ki jelenleg is kosokat, de egészben véve ritkán megy a prima fölé, továbbá porhanyóbb és ernyedtebb, mint az európai gyapju és sok bojtorjánt tartalmaz, mit a juhok a legelőn szednek össze.

Forrás: Pallas Nagylexikon