Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ausztria ok... ----

Magyar Magyar Német Német
Ausztria ok... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ausztria oktatásügye

Az Osztrák Szövetségi Köztársaság lakóinak száma: 7 796 000 (1995). Hiv. nyelve: a német (99%). Etnikai kisebbségek: szlovén, horvát, m., cseh. Vallási megoszlás: 81% r. kat., 5% prot. A munkaerő 7%-a a mező- és erdőgazdaságban, 36% az iparban, 57% a szolgáltató szektorban dolgozik (1992). Az egy főre jutó GDP: 23 120 USD (1993). Ausztria semleges áll., kétkamarás parlamentje van, az Európai Gazdasági Közösség tagja, fejlett piacgazdasággal rendelkezik. Ausztria oktatásügye hosszú tört.-i fejlődés hagyományaira épül. A ma is működő Bécsi Egyetemet 1365-ben al.-k; az első "szakmai kiképző műhely"-t 1675-ben hozták létre. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után (1918) megszületett Első Osztrák Köztársaságban újító szellemiségű törekvések bontakoztak ki, melyek az egységesen kötelező, ált. és középisk. megteremtésére irányultak a fennálló bifurkációs isk.-rendszer helyett. E részben megvalósuló demokratikus fejlődés 1934-ben a belső fasiszta erők uralomra jutása után megtorpant, majd véget ért, amikor a Német III. Birodalom 1938-ban megszállta az országot. A II. vh. után 1955-ben Ausztria visszanyerte függetlenségét. A létrejött II. Köztársaságban felújultak az isk.-rendszer átalakítására irányuló törekvések. Megalkották az 1962. évi isk.tv.-t (Schulunterrichtsgesetz), mely lerakta a mai isk.-i oktatási rendszer alapjait. Meghatározta a tankötelezettség időtartamát, az oktatás és nev. célkitűzéseit, a tanügyi irányítás és felügyelet intézményrendszerét, a szöv.-i kormány és a 8 szöv.-i tartomány illetékességi lehetőségét, a finanszírozás kérdéseit. Az időközben bekövetkezett gazdasági és társ.-i változásoknak, a fejlődés új igényeinek megfelelően e tv.-t több ízben módosították és kiegészítették. A hatvanas évek végétől elsődleges célul tűzték ki az isk.-i oktatás magasabb színvonalra emelését, az alsó- és felsőszintű szakisk.-k gyors expanzióját, az oktatásban való részvétel anyagi eszközeinek biztosítását. A tankötelezettségikor 6-15 évig terjed. Minden áll. isk. koedukált. Az isk.-i oszt.-k létszámának felső határa 30 fő. A tanulók 8%-a jár magánisk.-kba (1992), melyek többségét a R. Kat. Egyház tartja fenn. A tanév szeptember elejétől június végéig tart. A beisk.-zásra még nem alkalmas tanköteles gyermekek (kb. 10%) részére egyéves isk.-előkészítő oszt.-t (Vorschulstufe) hoztak létre. A tanulók 6-tól 10 éves korukig egységes 4 oszt.-os el. vagy népisk.-ba (Volksschule) járnak. Az arra rászorulók a különböző speciális, kisegítő, gyógyped.-i isk.-kat (Sonderschule) látogathatják. Az el. isk. elvégzése után a tanulók választhatják a 10-14 éves korig tartó, ált. képzést nyújtó felső tagozatot (Hauptschule) vagy a 8 oszt.-os általánosan képző középisk. (Allgemeinbildende Höhere Schule = AHS) alsó tagozatát. Ez az isk.-típus a hagyományos 8 oszt.-os gimn.-nak felel meg. Azok a 14 évesek, akik nem folytatják tanulmányaikat (kb. 24%), 9. oszt.-t: politechnikai évf.-ot (Polytechnischer Lehrgang) végeznek a tanköteleskor befejezéséig. Az AHS felső tagozata (Oberstufe) 14-18 éves korig, egy.-re készít elő. 1992-ben a 14 évesek 23%-a iratkozott be ide. Érettségi vizsgával zárul (Matura) . Ausztria oktatásügyet ma is a különböző isk.-típusok közti átjárhatóság hiánya, az isk.-rendszer szegregációja jellemzi. Az egy.-i tanulmányok három típusa: 1. magiszteri (Magisterstudium), mely 4-5 évig tart, kivéve a 6 éves orvosit; 2. doktori (Doktoratsstudium), mely 2 éves és előfeltétele a magiszteri fokozat megszerzése. Szigorlattal (Rigorosum) és a doktori tézisek megvédésével zárul; 3. a nem fokozatra orientált posztgraduális továbbképzés. A 12 egy.-re és 6 művészeti főisk.-ra 1992-ben 205 000 hallgató iratkozott be. A lemorzsolódási arány igen magas (a beiskolázott férfiak 57, a nők 44%-a végez csak). A 3 éves tanítóképző főisk.-n (Pädagogische Akademie) az el., a felső tagozati, a speciális isk.-i és a politechnikai évf. ped.-ait képezik. A felvételhez érettségi szükséges. Ausztria oktatásügyenek szerves része a duális rendszerű szakoktatás (duale Berufsbildung). A tanköteles kor lezárulása után a tanulók 47%-a tanoncszerződés birtokában, a munkahelyen sajátítja el szakmáját. Eközben részidőben, a hét egy napján szakmunkásképző isk.-t (Berufsschule) látogatja, mely szakmától függően 2-4 évig tart. A 14 éves tanulók 25%-a a 4 oszt.-os szakközépisk.-ba (Berufsbildende Mittlere Schule) iratkozik be, mely ált. képzést és a szakma elsajátítását egyaránt biztosítja. Az 5 éves felsőfokú szakisk. (Berufsbildende Höhere Schule) az ált. és az előzetes szakmai képzéshez kapcsolódik. A ttv. a gimn.-i ttv.-en alapul, de tartalmazza a választott szakmához szükséges elméleti és gyakorlati tantárgyakat is. A záróvizsga az érettségivel egyenértékű, és olyan felsőfokú tanulmányokra jogosít, melyek révén elnyerhető a mérnöki cím. A tanulás harmadik lehetőségét a felnőtt- és továbbképző oktatás biztosítja. A Ped.-i Int. (Pädagogische Institut) felelős a ped.-sok továbbképzéséért. A Kereskedelmi és Iparkamara is foglalkozik továbbképzéssel. A népfőisk.-knak (Volkshochschule) nagy hagyományai vannak; sajátos célkitűzéssel és önálló módszerekkel általános, szakmai és esztétikai képzést nyújtanak. A 90-es években az okt.-pol. a nem egy.-i szintű => posztszekunderi intézmények (Fachhochschulen) létesítését szorgalmazza. A magánvállalatok rövidebb-hosszabb továbbképző tanfolyamokat szerveznek. Az okt.-ügyet megalapozó tv.-eket a kétkamarás Szövetségi Parlament hozza. Elfogadásához az alsóház kétkamarás többségének szavazata szükséges. Ausztria oktatásügyének irányítását és felügyeletét a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Sport Min. (Bundesministerium für Unterricht Kunst und Sport) látja el. Az egységes keretttv.-eket a min.-ban létrehozott szakértői bizottság dolgozza ki. Külső vizsgák rendszere nem működik. Az okt. finanszírozását szöv.-i és tartományi költségvetésből fedezik. 1992-ben a GNP 5,8%-át fordították oktatásra. Másfajta hozzájárulás (családi, egyéni források) kismértékű. - Ir. Bildungsforschung in Österreich 1987-88. BMUKS Wien, 1990.; Österreiches Schulstatistik 92/93. BMUKS Wien, 1993.Az oktatási intézmények, a tanulók és a tanárok száma (1988-89): Táblázat.

llés Lajosné

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is