Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Autisták... ----

Magyar Magyar Német Német
Autisták... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Autisták

Autizmus ban szenvedő személyek. Az autisták szociális, kommunikációs és fantáziával kapcsolatos kognitív képessége sérült. Ez a "triász" minden értelmi szint mellett előfordulhat. A klinikai kép nagyon változatos. Az autizmus súlyossága és az IQ mellett befolyásolják: a nyelvi és beszédkészségek, képességstruktúra, személyiségvonások, egyéb (pl. érzékszervi) sérülések és az életkor. Szociális fogyatékosságként értelmezve, gyakorlati célokkal Lorna Wing (angol gyermekpszichiáter) az autizmus három típusát írta le. A típusok részben megfeleltethetők az autizmust leíró Kanner (1. típus) és Asperger (3. típus) szindrómáinak. Az autisták a fejlődés során típust válthatnak. A Lorna Wing-féle típusok: 1. Izolált: a szociális környezetről nem vesz tudomást, kapcsolatot nem tűr, szemkontaktust nem vesz föl, nem beszél vagy csak sztereotip módon (pl. echolál = visszhangszerűen ismétel), funkcionális cél nélkül. Tartását, mozgását, aktivitását is bizarrériák (különcségek), főleg mozgásos sztereotípiák jellemzik. Számos halmozottan sérült => értelmi fogyatékos gyermek tartozik ebbe a csoportba. Prognózisa a legrosszabb; 2. Passzív: viszonylag jó értelmű, inkább a feltűnő passzivitás és sztereotip érdeklődés, mint a bizarr viselkedés jellemzi. Nem kezdeményező, de közeledést eltűr, ezért a fejlesztés esélyei ennél a csoportnál a legjobbak; 3. Bizarr: viszonylag jó beszédkészség és értelem, esetleg az átlagost is meghaladó mennyiségű szociális kezdeményezés jellemzi. Kapcsolatai nélkülözik a kölcsönösséget, a partner személyiségének figyelembevételét, felületesek. Közeledései gyakran inadekváltak, sztereotipek, pl. tartalmukban (azonos kérdések özöne személyi adatokról, közlekedésről stb.). Életkori jellegzetességek: Felismerés: jelenleg legkorábban 1,5-3 év között lehetséges, mert ekkor alakul ki az egészséges gyermekben az autistáknál hiányzó funkció. Legtípusosabb tünetek 4 éves kor körül jelentkeznek, majd ált. jelentős fejlődés kezdődik, a viselkedési problémák csökkennek. Az autisták állapota rosszabbodhat, ha olyan követelmények elé kerülnek, amelyeket nem tudnak kezelni: pl. óv.- v. isk.-kezdés; növekvő követelmények; serdülőkorban az önállóság és az ismeretek alkalmazásának elvárása. Felnőttkor: a szűkebb és tágabb környezethez, munkahelyhez, más személyekhez való rugalmas alkalmazkodás. Tünetek: Csecsemő- és kisdedkorban a hangadás, beszédfejlődés és a szelektív kapcsolatok kialakulásának hiánya, passzivitás vagy nyugtalanság, szopási, evési és alvászavarok jelentkezhetnek. Gyakori a süketség gyanúja, mert a gyermek nem figyel a hangra, ill. a beszédre. Olykor a korai fejlődés zavartalan. Kisgyermekkorban a beszédfejlődés zavara (olykor visszafejlődés), a magány szeretete, szűk körű érdeklődés, amely főleg a tárgyak fizikai jellegzetességeire v. azonos aktivitásra irányul, a szimbolikus játék hiánya, sztereotip mozgásos tünetek (pl. lábujjhegyen járás, kezek röpködő mozgása, bizarr tartások, grimaszok), szenzoros viselkedés furcsaságai (pl. szagolgatás, kocogtatás) jellemzők. Egyre nyilvánvalóbb a szociális kapcsolatteremtés és a kommunikáció alapvető sérülése / fogyatékossága: magányos, a társakat figyelmen kívül hagyja, átgázol rajtuk, fél, autoagresszív, idegenekkel gátlástalan. A környező világ megismerésének zavara okozhatja a jellegzetes ragaszkodást az azonossághoz, a ritkább kóros fokú leválaszthatatlanságot az anyáról, a frusztráció és félelem kapcsán jelentkező düh- és szorongási rohamokat, pl. nyilvános helyen. Gyermekeknél a szűk körű, sztereotip érdeklődés gyakran már szociális tartalommal nem bíró v. funkcionális értelmétől elvonatkoztatott témákra irányul: pl. térképek, menetrendek, járművek. A tünetekből egy-egy gyermeknél nem találjuk meg az összeset, és súlyosságuk is változó. Pl. a régebben abszolút kritériumként értékelt szemkontaktus hiány csak bizonyos autistákra jellemző. Gyakoribb a szemkontaktus gyenge v. a szociális funkció szempontjából nem megfelelő használata (pl. bámulás). Serdülő- és felnőttkorban a látványos tünetek eltűnhetnek. Jellemző lehet, pl. a suta, furcsa mozgás, a merev és / vagy gátlástalan szociális magatartás, a szokatlan érdeklődési kör, extrém fokú passzivitás, ami gyakran társul, pl. a korábban elsajátított rutinok elvesztésével. A távlati kilátások kedvezőtlenek: a statisztikai adatok szerint száz autistából 5 válik önálló felnőtté, 25 ér el bizonyos önállóságot, de állandó irányításra, támaszra - a súlyosan fogyatékos többség folyamatos gondoskodásra - szorul. A serdülő- és főleg felnőttkori speciális ellátást, fejlesztést, foglalkoztatást súlyosan akadályozhatja (esetleg lehetetlenné teszi), ha féltésből, kíméletből az autistákat, a problémával a maguk szintjén sem szembesítik: pl. önállóságot, döntési jogokat adnak, amivel nem tudnak élni, de a segítséget, elvárást el tudják utasítani. Jó értelmű autistáknál gyakori a depresszió a felnőttkorban. A felnőtt autisták többsége ma még más diagnózissal (pl. skizofrénia, értelmi vagy halmozott fogyatékosság, kényszerbetegség) él családban v. pszichiátriai, ill. szociális intézményben (=> még autizmus, autisták gyógypedagógiája, autisták nevelési folyamata).

Balázs Anna

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is