Automatikus működések
a középponti ídegrendszer által megindított azon működések,
melyek minden külső befolyás hozzájárulása nélkül, tehát mintegy maguktól
támadnak: Ilyenek p. azok az izommozgások, melyek a lélekzést fentartják; ide
tartoznak a szívmozgások, a vérereknek bizonyos foku állandó összehuzódása,
különböző záróizmok, mint a végbél és húgyhólyag záróizmának tartós
összehuzódása és mások. Ez A. mindig időszakosak még ott is, ahol állandóan
jelen látszanak lenni. Az idegsejtekben esetleg egyenletesen fejlődő
izgalmaknak bizonyos magas fokot kell elérniök, hogy a megfelelő szervben
működést gerjeszteni, az illető izmot összehuzódásra indítani képesek legyenek.
Az A. továbbá szorosan véve nem maguktól támadnak, hanem többnyire a vér
összetétele szerint ennek alkotó részei izgatják az ídegelemeket és így
támadnak ezen mozgások. A lélekzési mozgásokra, a szív összehuzódására, a vér
levegőinek, szénsav- és éleny-tartalmának ez irányban való befolyása
határozottan ki van mutatva. Befolyással vannak továbbá az A.-re különböző
érzékszervek által. az illető mozgásokat fentartó, agybeli középpontokhoz
elvezetett impulzusok (l. Reflexek). Ezeken kivül némely A. m. fokozó, esetleg
siettető v. gátló, illetőleg lassító idegek befolyása alatt is áll.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|