Avas hegység

Szatmármegyében az Északkeleti-Kárpátok Vihorlát-Gutin trachitláncolatának egyik délkeleti csoportja, mely a Nagyágnak a Tiszába való beömlésétől a Fenyér csúcsig terjed DK-i irányban, a Tiszával párhuzamosan. Legmagasabb csúcsa a Viski kő (917 m.). Nagyobbrészt 300-400 m. magas felföld, kisebb-nagyobb kúpokkal, mélyen bevágott völgyekkel. Alkata nagyon festői; DK felé hegytetői mind magasabbak, ÉNy felé lassan letörpülnek s a Tisza völgye által a Nagy-Szőllős melletti elszigetelt hegytömegtől vannak elválasztva. DK felé a hegysor a Pietroszán át a Gutin hegységhez csatlakozik. A hegység ÉK-i lejtősége keskeny 5 rövid harántvölgyek által van szeldelve, Dny-i oldalán a Túr völgy hálózata terjed szét. Legtágabb medencéje a kies Avasi völgykatlan. A hegység magva trachitporfir és szürke trachit, de ezt nagyobbára trachittuff födi s a trachit és riolit-kúpok csoportosan vagy elszigetelten merülnek fel ez alól. A hegységben sok helyütt elhagyott bányák vannak, helyenként most is folyik bányászat ezüst- és aranytartalmu ólomércekre. A neogén képletekben barnaszéntelepek lépnek fel (Kirvaj. a hegység derekán számos út és ösvény visz át Ugocsából és Szatmárból Máramarosba, különösen Velejte és Visk felé.

Forrás: Pallas Nagylexikon