Aveyron

1. folyó Franciaországban, Séveracle-Château-tól 1 km.-re ered; átszeli A. département-t a Viaur fölvétele után, mély kanyargós. meredek falu völgyben foly és Tarn-et-Garonne départementban 240 km.-nyi folyás után, Montauban alatt 8 km.-re a Tarnba torkollik. 2. francia département Hérault, Tarn, Gard, Lozere, Cantal. Lot és Tarn-et-Garonne départementok közt. Területe 8743 km². Hegyek, völgyek, fensíkok és hegyszakadékok igazi útvesztője; nagyjából földje K-en a legmagasabb; e részét az A. folyó két részre osztja: az É-i magában foglalja a nagyobbára mészkő-rétegekből álló Levezon, Larzac-fensíkokat és az úgynevezett Causse Noirt a D-i pedig az Aubrac gránit láncot, a maga kialudt vulkánjaival és bazalttömegeivel (a legmagasabb csúcs 1471 m.). Ny felé a hegyek alacsonyodnak és a völgyek kevésbbé mélyekké, de szélesebbekké lesznek. Folyói az A., mely benne ered és Ny felé keresztül vágja; a Tarn meg a Lot és ezeknek kisebb mellékvizei, köztük a legnagyobb a Truyere. A magasabb részeken az időjárás zord és gyakran változó, az alantabb fekvő részeken szelidebb. Ehhez alkalmazkodik a növényzet is; szőllő csak a Lot balpartjától Entraygues-ig terem, de az sem kitünő minőségü: a gabonanemüek a völgyekben megteremnek; különösen sok a burgonya. A legnagyobb erdők az Aubrac-on vannak. Aránylag legnagyobb területet a legelők foglalnak el; legtöbb van az Aubracon és a Larzacon: az előbbiek különösen híresek, az utóbbin pedig készítik az európai hírü Roquefort sajtot juh- és kecsketejből. A. földjén sok házi állatot tartanak, különösen sok a szarvasmarha és a juh, amely utóbbiak igen finom gyapjut adnak. Ásványországi kincsei közül első helyet foglal el a szén, amelyet legnagyobb mennyiségben a Lot és Aveyron közt levő vidéken bányásznak; a réz, ólom, cink, antimon és ezüstércek bányászata el van hanyagolva ellenben márványt és egyéb köveket törnek. Érdekesek A. barlangjai; ezek közt legismertebb a Salles-la-Source; továbbá a fontaynes-i égő hegy. A lakosok száma (1891) 400,467, akik az utóbbi évtizedekben mindjobban fordítják az iparra figyelmöket, legjelentékenyebb a vasipar, másodrangu helyet foglal el a réz- és cinkolvasztók, a vászon- és posztószövés, a bőrcserzés, üveg- és papírgyártás. A. főhelye Rodez; arrondissementjai: Espalion, Milhan, Rodez, Saint-Afrique és Villefranche. A. őslakói a ruten nevet viselték; Caesar őket is római uralom alá vetette; fővárosuk Segodunum volt; 472. a Ny-i gótok, a VI. században pedig a frankok, 688. Aquitania hercegének, 768. pedig ismét a frankok uralma alá került. 1631. a brétigny-i béke az angolok kezébe adta, de 8 évvel későbben föllázadt uj urai ellen és külön grófok alatt élt. 1589. IV. Henrik véglegesen a francia koronához csatolta. (V. ö. Bosquet: Abrégé de l"histoire du département de l"A. Clermon-Ferrand. 1853. Serres: Notice géol. sor le dép. de l"A., Brüsszel, 1845.)

Forrás: Pallas Nagylexikon