Avicennia
L. (növ.), Avicennáról elnevezve, a Verbena-félék örökzöld
fája. Levele átellenes, összenőtt, épszélü. Virágzata a levél tövében v. a szár
csúcsán nyeles, gyümölcse bőrnemü, lapított, egymagú s a kehely meg a
hegye-levelek fogják körül. 4 faja él mind a két földrész melegebb tengerei
partján. Az A. tomentosa L. Arábiában, Abisszinia és Nubiában sárgavirágú,
levele hosszas, tompa, visszáján molyhos. Gyökere piros, nyálkás, kissé sós s
az arab orvosok ivaerlő szernek tartották. Fájából csónakot csinálnak, mert a
féreg nem hantja, továbbá fogtisztítót, mely a fognak meg a foghúsnak üdvös
lenne s Mekkában árulják. Levele a teve, szamár és juh takarmánya. Gyümölcse
belét, főzés közben keserű izét elvesztvén, eszik. A tropikus-amerikai A.
nitida L. kérge cserző de más fajokkal melegházban is ápolják. Az újzélandi A.
resinosa L. kérgéből mézga folyik, melyet a nép fogyaszt. L. Api-api.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|