Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Avicuia... ----

Magyar Magyar Német Német
Avicuia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Avicuia

Brug. (állat), a szárnyas kagylók (Aviculidae) egyik neme, amelynek fajai a hites keleti gyöngyöket termik. Kagylói többé-kevésbbé egyenlőtlenek, levelesek, betü l gyöngyházfényüek; bal kagylójuk ívesebb, mint a jobb; tárószegélye egyenes, mindkét végén szárnyforma nyujtványba megy ki, mindkét oldalán gyenge főfog emelkedik; a jobb kagylótélben a kis mellső nyujtvány alatt a byssus-mirigy befogadására szolgáló kimetszés van. Ez idő szerint 25 élő faja ismeretes, valamennyi a meleg tengerekből. Legnevezetesebb faja a gyöngytermő A. (A. v. Margaritana margaritifera L.) kagylója körös-négyszögü, gyengén fejlett hátulsó nyujtványokkal, zöldesbarna, fehér sugarakkal és pikkelyforma, koncentrikus levelekkel; 15-30 cm. hosszu; az Indiai óceánban él; egyik rokon faja Amerika partjain s nevezetesen Nyugatindiában tenyészik. A tőlük termelt gyöngyök miatt igen keresettek és nagy becsben állanak. A Földközi tengerben az európai gyöngytermő A. (A. tarentina Lam.) él, amelynek gyöngyei azonban értéktelenek. A gyöngyök gyöngyházból állanak, amely azonos a kagylók héjainak belső fölületet bevonó gyöngyházréteggel. Sokáig nem tudták megfejteni a gyöngyök keletkezését, ma már azonban tudják, hogy úgy keletkeznek, hogy a kagylók és köpeny közé jutott idegen testeket, homokszemeket, más állatok apró peteit stb. a gyöngyház körülnövi. Már a régi rómaiak is tudták különben azt, hogy ha a gyöngytermő kagyló héjait átlyuggatják, vagy azokba idegen testeket bocsátanak, pár év mulva gyöngyök lesznek belőlük és Keletindiában most is követik ezen eljárást. A gyöngyök rendesen a köpenyben képződnek, de képződhetnek a test más részeiben, sőt még a szívburokban is. Halászatukat buvárok végezik az úgynevezett gyöngykagylóterületeken amelyek 6-15 fonál mélységben terülnek el s a parttól néha 5-6 mértföld távolra faküsznek. A kihalászott kagylókat aztán partra szállítják, a levegőn rothadni hagyják s csak azután szedik ki belőlük a gyöngyöket. Megtörténik, hogy 20-30 kagylóban sem találnak gyöngyöt, mig néha egyben 20-at is. Magukat a kagylókat is értékesítik s különösen a gyöngyházat dolgozzák ki; az értékteleneket födélcserép gyanánt használják.

Legnevezetesebb gyöngykagylóterületek Ázsiábán a persa öböl Bahrem és Ormus szigete mellett vannak, ahol 30,000 ember halászgat és mintegy 400 ezer font sterling jövedelemre tesz szert évenkint, továbbá Cejlon sziget nyugati partjain, hol az angol kormány halásztat. Amerikában legnevezetesebbek a nyugatindiai partokon a mexikói s a kaliforniai öbölben fekvő területek. Az egész földön évenkint mintegy 20 millió gyöngykagylót halásznak, de alig egy ötödrészében találnak értékes gyöngyöket. a gyöngyök értéke nagyságuktól, formájuktól, szinüktől és fényüktől függ; vannak szurokfekete, zöld, vörösbarna, rózsapiros; ibolyaszínű, világoskék gyöngyök is, melyek közül Európában a fehérek, Cejlonban a rózsapirosak, keleten a sárgásba játszók a legkeresettebbek. Európában a legszebb keleti gyöngye II. Fülöp spanyol királynak-volt; ez 250 kacatot nyomott,  s galambtojás nagyságu volt. Csökkenti a keleti gyöngyök értékét az, hogy évszázadok folyamában elveszítik fényüket. Vannak mesterséges gyöngyök is, amelyeknek készítését IV.-ik Henrik korában Jacquin találta fel; e gyöngyöket üvegből csinálják s a küsz nevü hal (Alburnus) ezüstös pikkelyeiből készített folyadékkal, az úgynevezett keleti gyöngy-esszenciával adják még gyöngyházfényét.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is