Avignon
vallás
Avenium: érsekség Franciaországban. - Kr. e. 48: róm. kolónia. A népvándorlás idején különféle népek, majd frankok lakták. A Karoling Birod. felbomlása után Provence grófságának része. Szabad város lett, de a 13. sz:, mivel befogadta az ->albigenseket, elvesztette jogait. Később Venaissin grófság főv-a. 1273: e grófság a p., 1290: Avignon a nápolyi Anjou család birtoka lett. 1309-76: a p-ság székhelye (->avignoni fogság). VI. Kelemen 1348: Avignont megvette a nápolyi Anjou Johannától, fallal vette körül, majd felépült a p. palota. A p. róm. visszatérése után Avignont és Venaissint legátus kormányozta. A fr. forr. elszakította az egyh. államtól, s 1791: Fro. részévé lett. - A 4. sz: alapított ppség 1475. XI. 21: érsség lett. 1801. XI. 29-1822. X. 6: ppség volt. Suffr-ai: Montpellier, Nimes, Valence, Viviers. - 3578 km2-en 1990: 446.000 l, 391.000 h, 178 pb, 162 ep, 75 szp, 102 sz, 346 szn, 50 ni, 7 ki-e volt.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|