Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Avignon... ----

Magyar Magyar Német Német
Avignon... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Avignon

(ejtsd: avinyon), Vaucluse francia département székhelye, a Rhone balpartján s a Durancole-csatorna mellett, igen termékeny síkságon; csaknem teljesen ovális alaku; szűk és kanyargós utcákkal. É-i végében emelkedik ki csaknem függélyesen a Rhoneból egy 660 méter magas sziklás domb a rocher des Doms, amelynek felső részét parkká alakították s amelynek tetejéről ggyönyörü kilátás nyilik mindenfelé. A várost pártázatos, nagyszerü kapukkal ellátott falak veszik körül, melyeket VI. Kelemen pápa (1349-ben) kezdett építtetni és V. Orban (1368) fejezett be. Körülöttük boulevardok vannak. A Rhôneon átvezető (1177-1188) régi híd helyét, amelyből csak 4 boltív van, most lánchíd pótolja. Kiváló épületei: a pápai hatalmas palota a Rocher des Doms D-i lejtőjén, amelyet XII. Benedek (1334-42), VI. Kelemen (-52), VI Ince (-62) és V. Orban (-70) építettek; a Notre-Dame des Doms székesegyház a pápai palota mellett (a XII. sz.-ból), a Szt.-Pétertemplom, remek gót homlokzattal, a csaknem romokban heverő St.-Martial-templom. a rokkantak háza, az 1353-ben alapított kórház, a városháza, az alapítójáról elnevezett Calvet-muzeum 85,000 kötetnyi könyvtárral, 2500 kézirattal, festményekkel stb. Lakosainak száma (1891) 43,453, akik közt sok az iparűző; a főbb iparágak: a selyemfonás és szövés, gépgyártás, billiard-; kocsi és butorgyártás, kötél-, papír- tésztanemü- és csokoládégyártás és kémiai szerek előállítása. Élénk a kereskedés selyemárúkkal, liszttel, gabonával, borral, szesszel, épületfával, bőrrel, olajjal, szarvasmarhákkal és gyümölccsel.

A. a legrégibb időkben Avenio Cavarum néven szerepel; korán szövetkezvén a rómaiakkal, kiváltságokkal halmozták el és virágzóvá lett. E korbeli nagyszerü épületeinek már romjai is elpusztultak. 413-ben a burgundok, a VI. században a frankok hatalmába került; 733-ben Jusszuf, az arabok vezére foglalta el; 3 évvel később ismét a frankoké lett. Későbben A. a Jurán innen levő Burgundia, majd Arelat és végül a provence-i gcófok birtokához tartozott. 1125-ben Raymond Bérenger Arelat ura és Jourdain Alfonz Provence ura közt osztatott föl; ez az állapot 1214-ig tartott; ez időtől fogva hosszas zavarok dúltak a Provenceban. A. ezt hasznára fordította s egészen önálló köztársasággá lett és újból fölvirágzott. Boldog korszakának az albiai eretnekség vetett véget: A. az eretnekek pártjára állott, amiért VIII. Lajos elfoglalta. 1290-ben II. Károly Anjou grófja és Nápoly királya örökölte; ekkor A. ismét jólétnek örvendett; egyeteme sok ifjut csalt falai közé. Nagy jelentőségü év A. történetében az 1309-iki, a midőn a pápák székhelyévé vált, akik közül VI. Kelemen Nápolyi Jankától, az Anjou grófok örökösétől 80,000 arany frton megvette. A.-ben a következő pápák székeltek; V. Kelemen (1314-ig), XXII. János (1334-ig), XII. Benedek (1342-ig), VI. Kelemen (1352-ig), VI. Ince (1362-ig) V. Orbán (1370-ig) és XI. Gergely (1378-ig) ez utóbbi 1376 szept. havában Rómába költözködött. Amidőn Rómában VI. Orbánt (1378 -89), a francia bibornokok pedig Fondiban VII. Kelement választották meg, ez a Ny-i egyházszakadásra vezetett. A. még 1411-ig maradt meg az egyik pápa székhelyének. Ez idő óta A:-ban mindig csak pápai legátus lakott. 1789-ben a francia forradalom kitörése után A.-ban is csakhamar megváltoztak az állapotok; a nép föllázadt a pápai uralom ellen és a párisi nemzetgyüléstől azt kérte, hogy A. és Venaissin grófság Franciaországhoz csatoltassék; e kivánság teljesült. E miatt újabb polgárháború tört ki, aminek csak a napoleoni uralom vetett véget. 1797-ben a tolentinoi békében a pápa A.-ról és Venaissinről Franciaország javára lemondott. Az A.-i fontosabb zsinatok: 1209. az albiaiak ellen, 1210-ben a toulouse-í gróf ellen, 1328. a császári ellenpápa ellen.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is