avignoni fogság

1305-76: a pápák avignoni tartózkodásának időszaka. A kortársak Izrael 70 éves babiloni fogságára utalva nevezték avignoni fogságnak. - Az avignoni fogság pápái: V. Kelemen (aki 1305-09: Gascogne-ban, majd Avignonban telepedett le), 1316: XXII. János, 1334: XII. Benedek, 1342: VI. Kelemen, 1352: VI. Ince, 1362: V. Orbán, 1370: XI. Gergely. - A p-k avignoni tartózkodásának indokai: békeközvetítés Fro. és Anglia között (->százéves háború), a keresztes háború terve és a remény, hogy a VIII. Bonifác és Szép Fülöp közötti összeütközés következményeit így enyhíteni lehet. A p-k nem tekintették véglegesnek az avignoni fogságot. XXII. János fegyverrel próbált Bolognába áttelepedni, de tervét az itáliai zavargások meghiúsították. Utódainak Avignon nagyobb biztonságot nyújtott, mint bármely itáliai város. A p. kúria a közeli Villeneuve-be telepedett. 1350 u. a fr. kir. befolyása csökkent, Avignont zsoldos csapatok fenyegették. ->Albornoz bíb. és Svéd Szt Brigitta Rómában előkészítette V. Orbán visszatérését. A p. bíb-ai és a kir. tiltakozása ellenére elhagyta Avignont, s 1367. X. 16: bevonult Rómába, de nem tudott úrrá lenni a helyzeten, ezért 1370. IX: visszatért Avignonba. Utóda XI. Gergely kezdettől foglalkozott a visszatérés tervével, de a városok forrongása és a szakadás veszélye (->nyugati egyházszakadás) késleltette terve megvalósulását. Sziénai Szt Katalin sürgetésére és személyes támogatásával 1376 őszén útra kelt, s 1377. I. 17: megérkezett Rómába. Ezzel az avignoni fogság véget ért, s azóta a p-k önszántukból nem hagyták el Rómát. T.J.

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon

Kapcsolódás

• nyugati egyházszakadás
• zázéves háború