Avila

1. spanyol tartomány Ó-Kasztiliában; Valladolid, Ségovia, Madrid, Toledo, Caceres és Szalamanka tartományok közt. Területe 7 722 km², (1887) 93;093 lak. D-i részét hegyek takarják; KNy-i irányban huzódik a szép Sierra de Gredos és a Paramera de A., a Guádarrama folytatása, amelyet kedves, termékeny völgyek szakgatnak meg és amelynek vizeit az Alberche és Tictar a Tajo felé, az Adaja és Tormes pedig a Duero felé viszik. É-i része a Morana v. Tierra de Arevalo, az Ó-Kasztiliai fensík része egyhangu, sovány talaju és köves, amelyen csak itt-ott terem búza és jó kender. Az éghajlat büvös; a tél hosszu, a nyár és ősz kellemes. A hegyekben ezüst-, réz-, ólomércek s márvány bőven vannak, de nem bányásszák. Az emberek főfoglalkozása az állat- és különösen a juhtenyésztés (az A.-i merinókat a legjobbaknak tartják). A. 6 kerületre oszlik, ezek: A., Arenas de San Pedro, Arevalo, Barco de A., Cebreros, Piedrahita. Főhelye: A. 2. A. tartomány ugyanily nevü főhelye, az Adaja 1132 m. magas völgyében és az erdős Paramera É-i lábánál; 13 m. magas, 4 m. széles, 10 kapuval és 86 toronnyal ellátott gránitfal veszi körül; püspöki székhely gót székesegyházzal: szép temploma még a San Vicente (a XIV. századból); a Santo Tomas klastromban, mely szemináriumul szolgál s amely Ferdinánd és Izabella korából való, látható Ferdinánd és Izabella egyetlen fiának Jánosnak síremléke. (1887) 10 935 lak. 3. 2 hegylánc Spanvolországban. A Sierra de A. az Adaja völgyétől É-ra főcsúcsa a Cerro de Gorria (1383 m.). A Paramera de A. az Alberche és Adaja közt; főcsúcsa a Cerro Zapatero (2104 m.).

Forrás: Pallas Nagylexikon