Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
azbeszt asbestos
azbeszt fossil cork...
azbeszt salamander
azbeszt salamander ...

Magyar Magyar Német Német
Azbeszt... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Azbeszt

(kőlen, hegyilen, bányalen), fehér, barnás szürke v. világos zöldes, rostos, szálas, selyemfényü ásvány, melynek rostjaiból tűzálló szöveteket (asbéstos gör. A. m. éghetetlen) és másféle iparcikkeket, papirost, dugattyúkat, zsinórokat, köteleket, kályhaellenzőt, tűzálló mázt stb. készítenek. a rostok szilárdsága többnyire igen csekély; legnagyobb szilárdságuk sokkal kisebb mint a lené. Anyaga lényegében kovasavas magnéziából áll, de nem eredeti ásvány, hanem amfiboi, illetőleg tremolit meg aktinolit, továbbá pedig szerpentin elváltozási terméke, úgy hogy genetikailag szoros kapcsolat van az A. és az említett ásványok között. Többnyire azokkal együtt terem és az átváltozás sokszor nagyon jól követhető. Ha amfibolból változott át, akkor még amiant is a neve, (amiantos a. m. folt nélküli), mely különben általánosan is használatos név az igen finom szálú A.-ra. Ha szerpentinből változott át, chrizotil a neve (esetleg ha nagyon fehér, leukotil-nak is mondják) vagy szerpentin-A., rendesen szerpentinben képez ereket, rostjai mindig függőlegesen válnak az érfelületre; optikai viselkedésük rombos rendszerbeli kristályosodást sejtet. A szerpentin szolgáltatja az iparban használt A. legnagyobb mennyiségét. Nálunk különösen Dobsinán; igen sok terem Olaszországban, Angolországban és Skóciában meg Kanadában. Az A. változatai még a hegyi bőr (Moravica, Norvégia, Zillerthal), a hegyi fa (xilotil) (Tirol, Sterzing) a hegyi parafa (Svédország Szt: Gotthard), a hegyipapiros, a hegyi hús, melyek mindmegannyi részint tökéletlen, részint pedig már tovább elváltozott A.-féleségek. A bisszolit sem egyéb mint hajfinomságu amfibol A., a baltimorit pedig krizotil-féleség, ugyszintén a metaxit, mely utóbbinak szerkezete annyiban eltér a krizotilétől, hogy rostjai nem egyközüek.

Kevés anyag nyujt jobb példát arra, mennyire igyekszik a legújabb kor technikája a természet minden termékét gyakorlati célokra értékesíteni, mint az A. Még vagy 15 év előtt ipari alkalmazásáról szó sem volt, összes gyakorlati haszna a vegyészeti laboratoriumon kivül bizonyos tűzálló szövetek és szerek készítésére szorítkozott, de ezek is gyérek voltak, az iparban számot nem tettek. Ma pedig különösen Angolországban, Skóciában és Olaszországban már igen jelentékeny A.-ipar fejlődött, mely egyre nagyobb méreteket ölt és az A.-t mindinkább kiváló jelentőségre juttatja. Amit évszázadok elmulasztottak, azt helyrehozta a legutolsó 10-15 év. Mert az A.-etl már az ó-korban is ismerték (Plinius is említi) összes kitünő tulajdonságaival, de másra mint az igen előkelő egyének hulláinak befödésére alkalmazni nem tudták. A középkortól kezdve az utolsó másfél évtizedig pedig alig szolgált másra, mint arra, hogy belőle egy s más furcsaságot készítsenek és hogy e szép darabokat a muzeumokban megbámulják. Ismeretes, hogy V. Károly császár (1519-1558) minden vendégség után azzal mulattatta vendégeit, hogy A.-hól készült abroszát (mit rendkivül nagy becsben tartott) a tűzbe dobatta, ahonnan persze sértetlenül kerülvén ki, a vendégeknek volt mit megbámulniok. A kémia modern lendületével áll sok tekintetben kapcsolatban az A. szélesebbkörü alkalmazása. Először mint nevezetes szürőanyag került forgalomba, később pedig felhasználták egyéb célokra is. Hogy az utolsó években tényleg olyan élénk A.-ipar fejlődött ki, azt különösen az a körülmény idézte elő, hogy mai nap a gőzgép-iparban nagy feszültségü gőzzel dolgoznak, minek következtében a gőzkazánoknál használt csepü helyett más elzáró anyagról kellett gondoskodni, mely a kivánalmaknak jobban megfeleljen. Ezt az A.-ban találták meg. A. zárólapok és gvűrük után következtek az A.-kötelek. az eközben megmaradt s hasznavehetetlen részeket pedig finomra megőrölvén és a legkülönfélébb olajfestékekkel keverve mint tűzbiztos A. festéket hozták kereskedésbe. Megnyiltak az A.-bányák, gyárakat alapítottak és üzleteket rendeztek be nagy tőkével. Az emlitetteken kivül az A.-szövetek; fonalak, az A.-máz, az A: papiros, nemkülönben a sok egyéb ipari célra alkalmas nyers A. olyan keresett cikkek, hogy maholnap az A.-bányák nem győzik a szükséglet fedezését.

Az A. minőségére vonatkozólag ellenmondók a Vélemények. Az egyik a kanadai A.-t tartja a legjobbnak és leghasználhatóbbnak a másik az olaszországit dicséri és fölébe helyezi minden más A.-nak. A valóságban úgy áll a dolog, hogy akkor, amikor Olaszországban az első A.-gyárakat állították föl, azokban majdnem kizárólag korzikai A.-ett dolgoztak föl. Ez pedig nagy agyagtartalmánál fogva a rosszabb minőségüekhez tartozik, úgy hogy a rossz olasz A. alatt mindig a korzikai értendő. Van azonban Felső-Olaszországban Milanó környékén olyan kitünő A., hogy kifogás alá nem eshetik. 180 bányában bányásszák ott az A.-et, mindannyi az «United Asbestos Company, Limited, London» tulajdona. Az olasz A. telérekben és üregekben terem. Felásására és széttörésére dinamitot használnak. A bányákból kikerült darabok sokszor, 200 kg. nagyságban is, kemény egyközü rostokból állanak, úgy hogy belőlük több méternyi hosszú, fonásra kiválóan alkalmas összefüggő rostokat lehet fejteni. Az olasz mellett különösen a kanadai A.-el dolgozzák fel. Kizárólag az « Asbestos Packing Company» Bostonban használja azt gyáraiban, mert ez foglalta le a Boston körül levő összes A.-bányákat. Jóságra nézve olyan mint a milanói. Megjegyzendő azonban, hogy Kanadában még másutt is vannak A.-bányák, melyeknek anyaga azonban tisztátalan és még a korzikainál is csekélyebb minőségü. Ezért becsmérlik sokan a kanadai A.-el, nem tudván azt, hogy ott a kitünö minőségül az u. n. bostoni-ot az emlitett társulat dolgozza fel és csak a rossz jut kereskedésbe. Az A.-ot tisztitás céljából rendesen sósavval kezelik, mely savból egy kevés a leggondosabb kimosás után is hátramaradhat a rostok közt és fémekkel érintkezésbe jőve, ezeket könnyen megtámadhatja, s ez határozott hátránya. Sok egyéb helyen is terem A., de vagy oly tisztátlanúl, hogy megtisztítása nem fizeti ki magát, vagy pedig olyan körülmények között, hogy bányászásra nem érdemes. Nálunk is van elég, de nem bányászható állapotban és mennyiségben, gyári feldolgozásával azonban Westphalen gróf szép sikereket ért el. Az A.-gyárak a papités szövőgyárakhoz hasonlítanak. Sok vizre van szükségük, azért folyó mellé építik. A nyers A.-el mintegy 2 mázsányit tartalmazó zsákokban szállítják a gyárakba, ahol sajátságos gépekkel, gerebenszerü fogakkal fegyverzett hengerekkel szedik szét a rostokat, melyeket azután a cél szerint különféle módon dolgoznak fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is