Azórok
(portugálul: Açores vagy Terceiras, angolul Westwrn
Islands), szigetesoport az Atlanti óceánban, a Gibraltar-szorostól nyugatra
valami 320 tengeri mértföldre. Portugáliához tartoznak, közvetetlenül a királyi
kormány alatt állanak. Területük: 2388 km2 9 nagyobb szigetből
állanak, melyek meglehetősen távol álló 3 csoportot alkotnak; délkeleten Santa
Maria és San Miguel a Formigasnak nevezett sziklákkal; középen: Terceira, San
Jorge, Pico, Fayal és Graciosa; nyugaton Flores meg Corvo. A Terceira szigeten
levő Angra a főváros. Mindezek a szigetek vulkanikusok; sok hegycsúcsuk
kialudt tűzhányó, a meleg források tehát
számosak; mindegyik külön alapon áll, kivéve Florest és Corvot melyeknek közös
az alapjuk. Valamennyi szigetet sokszor bizarr alaku hegyek födik: köztük Pico
kupalaku hegye a legmagasabb. Széleik. is magasak és meredekek; biztos kikötők
hiányzanak. A viharok és erős szelek gyakoriak; egyébként az éghajlat szelid,
hasonló Dél-Spanyolországéhoz. Télen szeptembertől májusig a hajósok mindig
hullámzó tengeren járnak erre; az esők elég gyakoriak. A mérsékelt éghajlat
termékei mellett trópikus növények is találhatók. A szőllő igen jól terem: a mi
gabonaféléinket is ternlesztik; a déli gyümölcsök közül a narancs a jellemző
termék; jamsz, banána, cukornád és kávé is megterem. A nagyobb állatok mind
Európából származtak ide: a lovak kicsinyek, leginkább a szamár helyettesíti
őket; a szarvasmarha gyérebb, juhot, sertést és kecskét többet tenyésztenek;
méhet, selyemhernyót kevesebbet, kosenillt nagyobb számmal lehet találni.
Mérges kigyók teljesen hiányzanak. Halak és osztrigák a partok közelében bőven
találhatók. Általában flóra és fauna nagyobbára európai, . amit azzal
magyaráznak, hogy szelek és áramlatok könnyen vihettek el rájok növényt és
állatot egyaránt. Ásványországi kincsek hiányzanak. A lakosság portugálulbeszél;
keverék nép: a hódító portugáloktól, flamand gyarmatosoktól és afrikai
munkásoktól származik, erős, barna arcu, sötétszemü, értelmes, nyugodt,
udvarias és vendégszerető; hibájuk a tudatlanság és babonaság. Számukat
270,000-re becsülik. Sokan az A. fölfedezését Cabral Velho Gonzalvonak
(1431-60) tulajdonítják; bizonyos azonban, hogy már jóval előbb ismerték. Ki
látta meg az európaiak közül először nem tudják. A lakatlan szigetekre először
Henrik herceg küldött 1449-ben gyarmatosokat. 1446-ban ugyanezt tette
burgundiai Izabella, Bátor Károly anyja, aki a szigeteket fitestvérétől Eduard
portugál királytól kapta ajándékba; ekkor leptek el az A.-t flamand
gyarmatosok. Az A. azóta Portugália sorsában osztoztak. (V. ö. Hartung: Die A.
m ihrer äusseren Erscheinung und nach ihrer geographischen Natur, Lipcse 1860
Goodman: Natural history of Ne A., London 1871.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|