Azov

város Oroszországnak Jekaterinoszlav kormányzóságában, a Don balpartján, mocsáros környékből kiemelkvdő dombon, nem messze a Don torkolatától: egykoron fontos erőd és kereskedelmi hely volt; most hanyatlóban van, (1886) 16,581 lakossal, akik nagyobbára halászattal és a halak besózásával foglalkoznak. Tőle 15 km.-re Észak felé, a Don északi partján állott a miloiak gyarmata, Tanaisz; ezt a hunok rombolták szét. a XI. század közepe táján a polovcok fejedelme Azovba, a kazároktól alapított városba tette át székhelyét, amely a Don mellett, de valamivel lejebb feküdt; tőle kapta a város nevét. A genovaiak a XIII. században, midőn birtokukba vették, Tanának hivták. 1392-ben Tamerlan foglalta el; 1471-ben a törökök birtoka lett, akiktől a kozákok 1572-ben rövid időre elfoglalták; amire a törökök 1672-ben megerősitették; ennek dacára Nagy Péter cár 1696-ban hatalmába keritette, de 1711-ben kénytelen volt róla ismét lemondani. Ezután az oroszok még két izben foglalták el, de birtokát véglegesen csak az 1774-ki kucsuk-kainardsii béke biztosította. 1783-ban kebeleztetett be Jekaterinoszlav kormányzóságba.

Forrás: Pallas Nagylexikon