Azovi-tenger
(az ókoriak Palus Maeotis-a), a Fekete-tenger északi öble;
vele a Krim és Taman félsziget közt levő Kercsi vagyis Jenikelei-szoros köti
össze. Területe körülbelül 35 km2. Egészen orosz föld veszi körül;
partjai nagyobbára alacsonyak és lagunákkal takartak. Keleti keskeny része
tulajdonképen a Don torkolata, a. Taganrogi-öböl, nyugaton a Krim-félszigetbe
benyuik a Gniloje More (Rest-tenger), amelyet az alacsoy Arabath nevü földnyelv
választ el; ha keleti szél fuj, a genicsü keskeny szoroson a viz behatol a
Szivas-vagyis Gniloje Moréba és azt betakarja; ha a szél megszünik, a viz
visszafolyik és büdös kigőzölgésénél fogva az emberek egészségét veszélyeztető
iszapot hagy hátra. A legnagyobb mélység 15-16 m. a Taganrogi-öbölben alig 3,5
m.; ezért csak kisebb hajók járhatnak rajta és ezeket is gyakran veszélyeztetik
a viharok. A viz sárgás, nem nagyon sós, legnagyobb május végén hóolvadáskor:
magassága a széljárástól is függ; télen decembertől márciusig be van fagyva.
Guillemaüi mérései szerint vize a Kercsi-szorosnál 1,45 m.-rel magasabb mint a
Fekete tengeré. A Donon kivül É.-ról beleszakad: a Molocsna, Berda, Kalmiussz;
keletről a Jeje, a Cselbasz és a Kubannak egyik ága a Proteka. A. halban nagyon
gazdag. A középkorban velenceieknek, genovaiaknak és pisaiaknak voltak partjain
telepeik. 1855-ben a krimi háboruban a nyugati hatalmak hajói járták be és több
parti helyet elpusztítottak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|