Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
áztatás dipping
áztatás soak
áztatás steep

Magyar Magyar Német Német
Áztatás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Áztatás

A fonóiparban felhasznált rostos anyagok, minő a len, kender juta stb. akkor, midőn még a növény szárán vannak, farészekkel, gummiszerü anyagokkal és fehérnyeszerü vegyekkel is telítvék. Ezen anyagok egy részét ki kell oldanunk, hogy a rostok feldolgozhatókká váljanak. A kioldást Á.-nak nevezzük. Az Á. v. lassu korhasztás, v. oldószerekkel való kezelés. Az első esetben természetesnek, az utóbbiban mesterségesnek mondjuk. A természetes áztatás a kivitel módozata szerint a következő csoportokra osztható: 1. A harmat-Á., ez csak oly helyen alkalmazható, hol nagy mértékü a harmatképződés, s lényegében abban áll, hogy gyepen kiterítjük az áztatandó terményt s addig hagyjuk ott; mig a farészek törékenyekké válnak, s a rostokról könnyen leválnak. Kedvező időjárás esetén ezen áztatási mód adja a legszebb terményt. 2. A folyó vizben való Á., amelynek lényege az, hogy az áztatandó terményt oly partrészek mentén fektetik a vizbe s terhelik meg kövekkel, hol a viz sekély és lassu folyásu. Ezen eljárás jó eredménnyel jár, de mert a korhadás folytán keletkező vegyületek a halakra káros hatásuak, azért ezen eljárás sem ajánlatos. 3. Az álló vizben való Á. legjobb kiviteli módja abban áll hogy az áztatandó termény oly medencékbe helyeztetik, amelyek vizzel telíthetők s amelyekből a viz lecsapolható. Ezekben a korhasztás a viz lassu hozzá folyasztásával szabályozható. Ez a leggyakrabban alkalmazott eljárás. Néha lecsapolható medencék helyett mocsarakba rakják az áztatandó terményt. Az ily mocsárvizben való áztatás ugyan gyorsan halad, de a termény festődik s a sártól piszkolódik, miért is értéke csökken.

A mesterséges Á., v. meleg vizben való Á. lényege, hogy az áztató viz hőfoka 30° C.-nál nagyobb. Minél nagyobb a hőfok, annál gyorsabb az Á. Az Á. hatályát alkalikus vegyületek hozzáadásával is növelhetjük. A hőfok s alkalikus vegyületek mennyiségének fokozásával az Á. idejét tetszőlegesen csökkenteni lehet, így p. mig a len az álló vizben való áztatásnál 8-14 napot szükségel, addig a mesterséges Á.-nál 2-4 nap alatt sőt 150° C. fürdőben 1-2 óra alatt befejezhetjük az Á.-t.. A gyorsított Á.-nál könnyen előáll a túláztatás, v. azon állapot,.a midőn már a rostszálak anyaga is oldatik. L. még Kender és Len.

Á. a mezőgazdaságban a takarmányelkészítesek azon neme, melynél a takarmányt valami sajtárba v. kádba rakják s annyi vizet öntenek reá, hogy ellepje, és abban kellő meglágyulás végett 24-48 óráig állni hagyják. Áztatni főleg csak az érdes takarmányféléket, p. a polyvát célszerü, a közéletben azonban gyakrabban áztatják a sertés számára a szemes eleséget, de azt előnyösebb darálva etetni. A korpa és olajpogácsa áztatása se bizonyult célszerünek. Á. alatt értjük még a rétöntesi módok legegyszerübbjét is, melyet csak igen csekély lejtősségü területen szoktak alkalmazni és mely abból áll, hogy kellő irányban megfelelő számu árkot ásunk, melyekből az azokban összegyült vagy az azokba beeresztett viz a rétterületen elszivárog. Az Á.-nak csupán nedvesítő hatása levén, csak jó és áteresztő talajon mutat hatást és főleg olcsósága, valamint más tökéletesebb öntözési mód alkalmazhatatlansága teszi ajánlatossá. L. Rétöntözés.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is