Aztékok

Mexikó (Anahuac) indus őslakói voltak, mikor az európai hódítók odaérkeztek. A XIII. szd.-ban jöttek le északról Mexikó völgyeibe, ahol leverték az őslakókat s hatalmas birodalmat alapítottak, melynek fővárosa Tenoktitlán volt. Harcias, bátor nép, mely uralmát a leigázott népek fölött úgy biztosította, hogy örökös félelemben, remegésben tartotta őket. Az A. állama választó királyság volt. Négy nemes ember választotta a királyt az elhunyt uralkodó vérbeli rokonságából. A törvény hozó hatalom a király kezében volt, akit titkos államtanács támogatott tanácssal. Az esetleges önkénykedést a koronától teljesen független felsőbb biróságok voltak hivatva ellensulyozni. Voltak az A.-nak irott törvényeik is s ezeket végtelen szigorúság jellemezte. A nagyobb városokban harcosok voltak elhelyezve s ezek hajtották be a királynak járó adót és dézsmát. A vallás alaptanai ezek: Az A. hittek egy láthatatlan istenben, a világegyetem megteremtőjében és urában, kinek neve volt Taotl; 13 főisten és 200 apróbb isten segítette Taotlt a világ kormányzásában. A nép védőistene a rettenetes Hujcilopoktli volt akinek haragját pompás templomokban emberáldozatokkal csillapították. Tulvilágban háromban hittek az A. a harcosok paradicsomában, ahol a mennyország minden boldogsága és üdve várt a harcosra; a közönséges paradicsomban, hova a polgári halottak jutottak csendes megelégedettségre s a pokolban, ahol örökös sötétség és kárhozat vár a hitetlenre. Töméntelen sok volt köztük a pap, kik nagy befolyással voltak a népre. Vallási szertartások voltak: a papok körmenetei, azután áldozások, miközben virágokat, gyűmölcsöket, állatokat és embereket áldoztak az istenek oltárain. Iskolájuk volt a kalmekak, ahol papokat neveltek, a csillagok járására, az istenek tanára és históriára oktatván őket. Hieroglif írásuk volt, s így jegyezték fel a tudományokat, törvényeket sokféle festékkel pamutszövetekre, csinosan simított bőrökre. Számvetésök, kalendáriumok, időszámításuk mutatja, hogy az A. nagyon járatosak voltak matematikában és asztronómiában. Az évet 18 húsznapos hónapra osztották s öt szökőnapjok volt. Földmivelés, bányászat volt főfoglalkozásuk; az ötvös-mesterséghez kitünően értettek, agyag- és faedényeiket tartós és szép szinekkel, kiváló izléssel diszítettek; szobraik és épületeik is bizonyossá tették, hogy az emberi művelődésnek magas fokán állottak. A spanyol hódítók Cortez alatt mindennek hamarosan véget vetettek. Az A.-nak utódai a mai Mexiko területen elég nagy számmal, mint szegény földművelők élnek, rézbarna szinüek, izmosak, fekete hajuak, alacsony homlokuak, nagy fülüek, kiálló szakálltalan pofájuak, kedélyük nyomott, melánkolikus s ennek megfelelőleg tunyák és hallgatagok. Az Európában az (ötvenes években Budapesten is) «azték» név alatt mutatott indián törpék törpefejü és törpetestü indus korcsok voltak.

Forrás: Pallas Nagylexikon