Azurit

(rézlazur, ásv.), viztartalmu rézkarbonát: (2CuCO₃) + CuO.H₂O = H₂Cu₃C₂O₃. Rokonásvány a malachittal, mellyel rendesen együtt terem, de rendesen kisebb mennyiségben. Lazurkék innen a név lazurit v. A. Kristályai egy hajlásu rendszerbeliek és táblásak v. laposak; mig a malachit kristályokban ritka, az A., gyakran terem kristályokban; azonkivül rostos, sugaras, tömött, földes vagy mint bekérgezés. Jól hasad. K.3,5-4; fs.3,7-7-3,8. Legszebb kristályok Chessy -ből ismeretesek (Lyon mellett), azért Miller chessylit-nek nevezte. Szépek a hazaiak is Uj Moldováról, Szászkabányáról, Dognácskáról; van továbbá még Urvölgyön, Szomolnokon, Rézbányán, Libetbányán, Dobsinán stb. Nevezetes termő helyek még Szibéria (Kolyvan, Nisne-Tagilszk), Cornwall (Redruth), Csehország (Zinnwald), Ausztrália (Adelaide mellett Burra Burra). Ahol nagyobb mennyiségben terem (pl. Szibéria), ott rezet is olvasztanak ki vagy pedig rézgálícot gyártanak belőle. Mesterségesen is előállították. Átváltozik malachittá; a malachit pszeudomorfozisok A. után elég gyakoriak. A régi freskókon az égboltozatnak megzöldülése onnan van, hogy a festékül használt rézlazur viz felvétele folytán, malachittá változott át. A. pszeudomorfózisok kuprit és tetraedrit után is ismeretesek.

Forrás: Pallas Nagylexikon