B) 1868-1920.

- I. Az első hazai áll. népisk.-k az 1868-as népokt.-i tv. után jöttek létre, számuk a XIX. sz. utolsó évtizedétől kezdve lassan növekedett. Az 1896-os millennium idején a kultuszkormányzat mintegy ezer áll. népisk.-t létesített, főként nemzetiségi területeken. A népisk.-k nagyobb része azonban egyházi népisk. maradt. Az 1898 / 99-es tanévben 1458 áll. népisk. mellett 15 517 más (egyházi, városi-községi, magán) fenntartású népisk. működött; arányuk 1913 / 14-ben: 3502 áll. népisk., 13 427 más fenntartású népisk. Az első áll. népisk.-i ttv. 1869-ben jelent meg. - Az első áll. tanítóképző int.-ek fiúk számára 1869-ben létesültek (Buda, Csurgó, Losonc), majd 1870-ben (Baja, Léva, Máramarossziget, Székelykeresztúr, Zilah, Déva, Modor, Znióváralja); ettől kezdve az ország egész területén sorra nyíltak az áll. tanítóképzők. Így alakult a számuk: 1875/76-ban 16 áll., 33 felekezeti tanítóképző; 1900/01-ben 18 áll., 30 felekezeti, 1818/19-ben 22 áll., 29 felekezeti tanítóképző. Nők számára az első áll. tanítónőképző int. 1869-ben létesült Budán, 1870-ben Kolozsváron, 1871-ben Pozsonyban. Számuk 1875/76-ban: 4 áll., 8 felekezeti, 1900/01-ben 5 áll., 10 felekezeti, 1918/19-ben 8 áll., 32 felekezeti tanítónőképző int. Az áll. tanító- és tanítónőképzők első ttv.-ei 1869-ben jelentek meg. - 1906-ban szervezte meg az áll. az => Apponyi Kollégiumot, a tanító- és tanítónőképző int.-i tanári okl.-et nyújtó, eleinte a bp.-i, majd 1928-tól a szegedi egy.-hez kapcsolt intézményt, 1949-ig létezett. - Áll. kiadású volt a népisk.-i tanügy szaklapja, a Néptanítók Lapja, amely 1868-tól 1944-ig jelent meg. - II. Az => Entwurf alapján kialakított nyolcoszt.-os szerv.-ben jelent meg hazánkban az áll. gimn. Az Entwurf ttv.-e helyett 1861 okt.-ében adták közre az új hazai áll. gimn.-i ttv.-et, a m. nemzeti szellemű középisk.-i okt.-t, nev.-t tűzve ki célul. 1869-ben jelent meg az áll. gimn.-ok első rendtartása, fegyelmi szabályzata. Az első hazai áll. gimn. különleges intézmény volt: az 1872-ben megnyílt bp.-i "mintagimn.", hivatalos nevén: M. kir. Középtanodai Tanárképző Int. Gyakorló Főgimn.-a. A "rendes" áll. gimn.-ok sorát a következők nyitották meg: Zombor (1872), Fehértemplom (1875), Bp. VII. ker. (1881, a későbbi Madách Gimnázium). A XIX-XX. sz. fordulója körüli években ugyan lassan, de gyarapodott a számuk szerte az országban. 1892 / 93-ban 13 áll. gimn. működött a 141 más, különféle fenntartású gimn. mellett; 1913 / 14-re arányuk így alakult: a 195 hazai gimn. között 54 az áll. - Az Entwurf által kreált másik ált.-an képző középisk.: a reáliskola. A legelső áll. fenntartású isk.-k hazánkban a reálisk.-k voltak: 1855 őszén nyílt meg a budai reálisk. (a későbbi Toldy Ferenc Gimn.), ugyanakkor a körmöcbányai, 1858-ban a kassai reálisk. Számuk emelkedett a következő évtizedekben. 1892/93-ban a hazai összesen 31 reálisk.-ból 23 áll. fenntartású volt; 1913/14-ben 34-ből 26 áll. reálisk. - A leányisk.-k közül 1875-ben nyílt meg az első áll. felsőbb leányisk. Bp.-en (ez 10-16 éves lányok számára nyújtott középszintű képzést). Ennek az isk.-típusnak az elterjedését elősegítette a számukra 1883-ban kiadott első áll. ttv. 1913/14-ben 18 áll. felsőbb leányisk. működött 17 más fenntartású mellett. Az első leánygimn. (amely tehát érettségit adott, ezzel a felsőoktatásba is megnyitotta a lányok útját) bp.-i, egyesületi fenntartású volt, tanulóik 1900-ban érettségiztek először; az első áll. leánygimn. ugyancsak a főv.-ban nyílt, itt először 1901-ben érettségiztek (ez a későbbi Mária Terézia Leánygimn. az Andrássy úton). Csak lassan terjedt el ez az isk.-típus, inkább az egyházak szerveztek ilyeneket. Első áll. ttv.-ét 1916-ban adta ki a min. - Áll. intézmény keretében folyt mindvégig a középisk.-i tanárok képzése és képesítése. A bp.-i székhelyű => Középiskolai Tanárképző Intézet különféle elnevezések alatt 1870-től egészen az 1940-es évek végéig működött. A kolozsvári egy. mellett létesített áll. tanárképző int. 1919-ig élt. Különleges áll. ped.-képző intézmény volt az 1895-ben megnyitott budai Eötvös József Collegium, középisk.-i tanárjelöltek speciális okt.-ára, nev.-ére szolgáló bentlakásos intézmény. Növendékei a bp.-i tud.-egy. hallgatói voltak. 1950-ig működött e céllal. - Az 1868-i népokt.-i tv. indította útnak a - korábban nem létező - => polgári iskolát. A dualizmus idején nagyobb részükáll. szervezésű volt: 196 áll. polg. isk. mellett 304 más fenntartású polg. isk. volt 1913/14-ben. Áll. intézményben folyt a polg. isk.-i ped. képzés, amely 1873-ban indult Budán férfiaknak és nőknek külön intézményben; az utóbbi 1875-ben kivált, Pestre költözött és 1898-tól => Erzsébet Nőiskola néven lett jelentős intézménnyé. - III. A XIX-XX. sz. fordulóján az áll. jelentős részt kért az óvodák szervezéséből. Az áll. óv.-k száma 1913 / 14-ben 1094; ekkor összesen 2229 óv. volt az országban. Az egyházi és egyesületi óvónőképzők mellett 1892-ben Hódmezővásárhelyen nyílt meg az első áll. óvónőképző int., amelyet 1893-ban az eperjesi, majd a sepsiszentgyörgyi hasonló intézmény követett. 1917-től áll. fenntartású az 1837-től működő - korábban egyesületi - pesti óvónőképző int. - A XIX-XX. sz. fordulójától kezdték kiépíteni az áll. gyógyped.-i int.-eket, ekkor indult meg a gyógyped.-i ped. képzés. 1908-ban nyílt meg Szombathelyen - áll. szervezésben és fenntartásban - az első hazai => szabad levegős iskola beteg gyermekek számára. Később - főként a két vh. közötti évtizedekben - alakult ki ezeknek a speciális isk.-knak, köztük az "erdei isk.-k" nak a hálózata. - IV. A tanoncképzés megszervezése a tv.-es előírások szerint elsősorban helyi önkormányzati feladat volt. 1913 / 14-ben összesen 633 iparostanoncisk. működött az országban, ebből 47 volt állami.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia