Disznótövis, tövisrózsa, körfény (növ.), Carlina Tourn.,
fészkesvirágú bogácsnemű tövises fű, szárnyashasábú, tövisesfogú levelekkel,
jókora nagy vagy igen nagy, magános v. sátorozóan csoportosodó szúrós
virágfészkekkel, melynek belső fészekpikkelyei keskeny nyelvalakuak, fehérek,
sárgák vagy rózsaszínűek s a többi fészekpikkely körül kiemelkednek, mint a
sugárvirágok a fészek körül szétterülnek, fényesek, hervadatlanok, ezért a
különben csövesvirágú fészek sugarasnak látszik, ennek nyomán Diószegiék ezt a
növényt körfénynek nevezték. A Carlina-fajok különben is szikár állományuak,
azért szalmavirágu tövisfüvet ábrázolnak. Európában Afrika északi, Ázsia
nyugati és középtájain 14 faja él. A legnagyobb fészkűek virágzata magános;
rendesen törpeszárúak, vagyis a levelek a csekély száron sűrűen csoportosulnak,
a tő körül a földön rózsa módjára szétterülnek, s a nagy virágfészek a
száratlannak (acaulis) látszó növény levélrózsája közepén nyugszik
(tövisrózsa). Azonban olykor-olykor a törpe szár apostasis vagyis nyújtózás
következtében kiterjeszkedik, megnyúlik s caulescens vagyis szárba-induló
alakjai támadnak. A törpeszáru B.-nak hazánkban 3 faja van: a C. acanthifólia
All. a haza déli és délkeleti hegyvidékén; a C. aggregata W. et Kit. (C.
simplex W. et Kit. pro parte) Horvátország felvidékén, a C. acaulis L. pedig
egyebütt az ország hegyi legelőin, fel a havasokig.
A C. acaulis L. (angol bogács, Károlybogács) az igazi magyar
B., mindenestre gúnyos neve ennek a törpeszárú tövisnek, levele
mélyen szárnyas hasábú, kopasz vagy a visszája pókhálós-molyhos, virágfészke
nagy, 8-10 cm. átmérős, ezüstfényü sugarakkal, sárgás, azután pirosas
szirmokkal. Középeurópában honos többnyári tövis, különösen a meszes talajt
kedveli. Egész 20 cm. hosszú, rendesen egyszerű karógyökere kívül barnás v.
sárgásszürke, belül sárgás, sajátságos zamatos illatú, édeses, csípős-zamatos
izű. Elpárolgó olaj, cukor, inulin és gyanta az alkotorésze, s radix carlinae
néven a középkorban igen híres orvosság volt. Nagy Károly a termesztését is
elrendelte s a mese szerint angyal mutatta meg neki álmában mint igazi orvosságot
a mirigyvész ellen. Az állatorvosi pulvis equorumnak (lovak pora) főalkotó
része. Ma különben orvosságnak nem igen használják. Ellenben a Pirenéi hegyek
lakosai főzeléknek v. salátának, sőt más hegyi lakók a virágfészek vacokját
mint az articsókát elkészitve eszik (vad articsóka). A Cgummi fera. Less.
Déli-Európa, különösen Görögország és Észak-Afrika törpeszárú növénye, alul
fehéres levelekkel s violaszínű virágokkal. Nagy virágfészkéből őszkor
mastixnemű mézgagyantát izzad, melyet mint az igazi mastix olcsó pótlékát
összegyüjtik (Tenos-on és Syruson), rágni szokás, azért kereskednek is vele. A
növény különben, sőt bensőleg a gyökér nedve is, mérges.
Forrás: Pallas Nagylexikon