Bábrabló
(Calosoma L.). A futóbogarak (Cara bidae) családjába tartozó
bogár-nem, melynek hazánkban két nevezetesebb faja van. 1. A nagyobb B
(Calosoma sycophanta L.) 2,4-3 cm. hosszú, széles tokkal és még ennél is
szélesebb fedő szárnyakkal. Teste felül feketéskék, szárnyfedői gyönyörü
aranyzöldek és a legpompásabb biborszínben játszanak, testének alsó része
fekete. 2. A kisebb B. (Calosoma inquisitor L.) alakra nézve hasonló az
előbbihez, de kisebb testű (1,5-2 cm. hosszú) és fedőszárnya csak igen gyöngén
fémfényű, mely némileg a bronzszínre emlékeztet. Mind a két bogár onnan vette
nevét, hogy úgy kifejlett alakja, mint álcája igen nagy ellensége a rovaroknak
és nemcsak azok bábjait, hanem álcáit (hernyókban) is pusztítja. A Calosoma
sycophanta az idősebb tűlevelű és a lomberdőkben él, míg a Calosoma inquisitor
csak a fiatalabb lomberdőben, ami azonban nem zárja ki, hogy egy helyen
mindkettő is elő ne forduljon. A B. gyorsan bejárja a fákat és ahol csak útjába
akad egy-egy báb vagy hernyó, hatalmas rágószervével azonnal beléje harap,
mikor aztán a megtámadott rovar hánykolódva néha a megtámadóját is magával
rántja a fáról. A B. azonban újra felsiet a fára és igen kevés hernyót eszik
meg, de annál többet öl meg. Hasonló pusztítást visz véghez álcája is, mely
szintén jó szaporán mozog. Az álcája 3,3 cm. hosszú, és meglehetősen széles is,
piszkossárga szinű és minden testíze felső részén egy-egy sötétvörös barna
foltot visel. E két bogár rendesen ott mutatkozik nagyobb számmal, ahol nagyobb
a rovarfalás. Kiválóan üldözik a gyapjas pille (Ocneria dispar L.), a búcsús
pille (Cnethocampa processionea L.), az apáca-pille (Psilura monacha L.)
hernyóit, kivált ha ez utóbbi faj nem a magasabb fekvésű erdőket támadja meg;
továbbá igen nagy kárt okoznak némely levéldarázs (Lophyrus rufus L. és L. pini
L.) álcái közt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|