Babylas
(Babyllus, Babylla, szent), Zebinus után 237-től antiochiai
püspök. Husvét előestéjén valamelyik császárt, valószinüleg Deciust, nagy
vétkei miatt eltiltott a keresztény isteni szolgálatban való részvevéstől. E
miatt börtönbe került és kegyetlen kinzásokat szenvedett s 250-ben
vértanuhalált halt. Kivánságára láncait, mint érdemjeleket, vele temették.
Sirja fölött később templom épült, úgyszintén Daphneban is, hol Apollón jósdája
volt akkoriban, s hova Gallus császár szt. Babylas ereklyéit vitette. A jósda
362. leégett s ez alkalommal Julianos, a hitehagyott, haragjában az antiochiai
templomot bezáratta, kincseit pedig elvette. Szt. Babylas ereklyéi a keresztes
hadjáratok alatt Kremónába kerültek. Emléknapja a római egyházban jan. 24-én.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|